A közepes vállalkozások tizede képes nagyra nőni

Kecskemét, 2017. augusztus 24. Üveges sűrített paradicsom halad a futószalagon Közép-Európa legnagyobb paradicsom-feldolgozó üzemében Kecskeméten az átadás napján, 2017. augusztus 24-én. A kecskeméti székhelyű Univer Product Zrt. 4,3 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő fejlesztését 2,1 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással segítette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében. MTI Fotó: Mészáros János

Meglepő képet fest a Tárki a héten megjelent 2018-as Társadalmi riportja, amely azt is vizsgálta, hogyan alakult 2000 és 2016 között az ezredforduló középvállalati rétege. Ebből kiderül, hogy a magyar gazdaság termelékenységének erősítéséhez két dolog szükséges: növelni kell a kisvállalatok termelékenységét, illetve a közép- és nagyvállalatok részarányát – írja az mfor.hu.

Azok a cégek, amelyek jobban adaptálják a technológiai újításokat, több pénzt termelnek, és tudnak növekedni, a kevésbé trendkövetők és az alapból kisebbek pedig általában eltűnnek. De melyik mekkora részt képvisel a középvállalati rétegben?

Az ezredfordulón az APEH adatbázisa szerint körülbelül 3350 közepes méretű, azaz 50–249 főt foglalkoztató belföldi magántulajdonú vállalat működött Magyarországon.

Ez meglehetősen gyenge középvállalati szektornak minősül még Közép-Európában is.

A közepes cégek 40 százaléka a feldolgozóiparban, 15 a kereskedelemben, 14 az agrár-iparban tevékenykedett.

A 3350 cég közül 1500 - vagyis a 45 százalék - élte túl az elmúlt 16 évet, 1800 pedig eltűnt az adatbázisból.

A vállalatok eltűnése 2000–2016 között nagyjából egyenletes volt, majdnem minden évben a vizsgált cégek 4 százaléka szűnt meg. A feldolgozóipari és kereskedelmi cégek 45 százaléka élet túl a vizsgált időszakot, a legjobban pedig az infokommunikációs ágazatban hullottak a vállalkozások.

Az 1500 túlélő cégből csak 50 nőtt 250 fő feletti nagyvállalattá.

Ennek az 50 cégnek az átlagos létszáma a 16 év alatt 128 főről 526 főre emelkedett, átlagos jegyzett tőkéje pedig 287 millió forintról 429 millióra nőtt. Az átlagos saját tőke még erőteljesebben nőtt: 660 millió forintról 3,8 milliárdra, ami a nyereség visszaforgatásának biztos jele.

Több nagyvállalatra lenne szükség az országban Forrás: MTI/Mészáros János

A nagyvállalattá váló cégek a vizsgált időszak túlnyomó részében nyereségesek voltak. Közös vonásuk, hogy amelyiknél csak lehetőség volt rá, növelte az exporttevékenységet, az export átlagos részaránya a teljes értékesítésen belül 2000–2016 között 12 százalékról 20 százalékra emelkedett. Ezeknél 10-15 százalékkal nőtt a bérköltség és az egy főre jutó hozzáadott érték is.

Nagyjából 600 cég nem tudott érdemben nőni, de meg tudott maradni középvállalatnak,

átlagosan 105 fővel. Ám a részleteket nézve kiderül, hogy 300 cégnél óriási csökkenések voltak, sőt 30 cég létszáma több mint 100 fővel esett vissza a vizsgált időszakban - a másik felük kisebb-nagyobb mértékben nőtt.

Kisvállalkozássá vált, azaz 50 fő alá zsugorodott 900 cég az 1500-ból. Ezek harmada ráadásul 10 fő alatti mikrovállalkozás lett, közülük is 170 cég már nulla vagy egy főt jelentett be 2016-ban, azaz ténylegesen nem működött. Holott ezen csoport egyharmada 2000-ben még 100 fő feletti vállalat volt, a zuhanás tehát megállíthatatlan volt számukra.

Összegezve az látszik, hogy a 2000. évi középvállalati populáció alig több mint 10 százaléka tudott bővülni, és akár nagyvállalattá válni (feljebb lépni) az elmúlt 16 évben, 90 százalék pedig kisebb vagy nagyobb mértékben zsugorodott vagy eltűnt. Mivel a hazai magántulajdonú középvállalati réteg az elmúlt 16 évben nagyjából állandó létszámú volt, 3200–3400 között mozgott, a megszűntek helyére nyilván újak léptek, akár azáltal, hogy kisvállalat középvállalattá vált, akár úgy, hogy nagyvállalat középvállalattá csúszott le. Tehát bővülni nem, csak stagnálni tudott ez a szegmens.