Varga Mihály elmondta: a programcsomagba bekerültek a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a pénzügyi tárca versenyképességi javaslatai.
A pénzügyminiszter kiemelte: a tanács által elfogadott program
hat fő területen tesz javaslatot konkrét lépésekre.
Ezek között szerepel
A javaslatcsomag 30 javaslatot tartalmaz.
Elmondása szerint a tanács konkrét javaslatokat fogalmazott meg, ilyen például az M9-es autópálya megépítése, és vannak olyan javaslatok is, amelyeket a kormány fog konkrét formában kidolgozni.
A versenyképesség javítását tekintve további fontos feladat a vállalati termelékenyég növelése, egyúttal az innovációs rendszert és a közszférát is hatékonyabbá kell tenni a digitális megoldások alkalmazásával.
A miniszter szerint nagy szükség van a gazdaság igényeihez alkalmazkodó, készség- és képességorientált oktatási rendszer biztosítására, az egészségügyi alapellátást meg kell erősíteni, továbbá szükség van a prevenciós programok javítására, kiszélesítésére.
Varga Mihály rámutatott:
a versenyképesség javításához nélkülözhetetlen az e-kormányzás, a digitális ügyintézés javítása, kiterjesztése; a hatékonyságot a közszféra munkájában is javítani kell.
A pénzügyminiszter jelezte, hogy a versenyképességi tanács olyan programot állított össze, amely konkrét határidőket is kijelöl felelősökkel, hogy a kormány legalább negyedévente nyomon kövesse a versenyképességi program megvalósulását..
A szociális hozzájárulási adó mértékét tovább csökkentik, 2-2 százalékponttal.
A jelenlegi hatéves bérmegállapodást folytatni szeretné a kormány 2022 végéig, előfordulhat azonban, hogy a jövőben át kell majd vizsgálni; ez egyelőre nem indokolt.
Varga Mihály kérdésre elmondta:
az új állami, nyugdíj-előtakarékossági célú kötvény koncepcióján most dolgoznak, és remélhetőleg jövőre az Államadósság Kezelő Központ megjelenik a piacon a konkrét termékkel.
Úgy vélte, ha a versenyképességi javaslatokat ebben a formában elfogadják, akkor annak legalább félszázalékos hatása lehet a gazdasági növekedésére.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a sajtótájékoztatón elmondta:
a javaslatok elfogadása és megvalósítása jelentősen javítaná a kkv-k innovációs képességét, elérhető tenné, hogy 2020-ra a GDP-hez mérten 1,8 százalékra emelkedjenek a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások.