Már egész olcsón összehozhatók az esőfelhők ott, ahol kevés a csapadék

Scenery of the rolling clouds as Typhoon Son-Tinh, the ninth typhoon of the year, approaches in Fuzhou city, southeast China's Fujian province, 17 July 2018. The National Meteorological Center (NMC) activated a level IV emergency response on Tuesday (17 July 2018) for the Typhoon Son-Tinh approaching China's southern provinces Hainan and Guangdong. Son-Tinh, the ninth typhoon this year, is expected to make landfall in the coastal regions of Hainan and Guangdong on Wednesday morning, the center warned. According to the blue alert issued by the center, the typhoon was centered on the northeastern South China Sea 710 kilometers away from Wenchang, Hainan as of 10 a.m. Tuesday.

Ausztráliától Izralen át egészen az Egyesült Államokig, rengeteg ország öl évente dollármillióknak megfelelő összeget a felhőképzés mesterséges eljárásaiba, írja a Quartz. Talán meglepő, de ilyen módon tiszta csapadékot nyerni az égből jóval olcsóbb, mint a tengervizet sótalanítani. Mutatunk néhány érdekes adatot az esőfelhő-gyártásról!

Több korszerű, tudományos megalapozottságú módszer létezik arra, hogy az ember elősegítse az esőfelhők képződését illetve csapadékkibocsátását. Az esőtáncot végleg el lehet felejteni: többféle megoldás létezik valóban esőt adó esőfelhők létrehozására, de mindegyik alapja az, hogy valamilyen vegyi anyag használatával érik el azok „kifakadását”.

Tájfun kialakulását jelző felhők egy kínai nagyváros felett Forrás: Imaginechina/Yang Enuo - Imaginechina/Yang Enuo

A legtöbb eljárás nem célzott módon törekszik esőfelhő létrehozására, hanem meglévő képződményekből akarja a földre juttatni csapadéktartalmát. A felhők egyes fajtái ugyanis telítettek vízgőzzel, melyek hőmérséklete 0 Celsius-fok körül van, de még nem fagyottak. A kristályszerkezetbe rendeződött molekulákat egyszerűen „szét kell robbantani”, amihez rengeteg különféle vegyület áll rendelkezésre. A leggyakrabban az ezüst-jodidot használják, valamilyen nátriumos vegyülettel mert ennek szerkezete nagyon hasonló a hideg jégkristályokéhoz.

A felhőbe juttatás történhet repülőgépről, de akár a földről is.

A műveletben használt vegyi anyagok, sőt, időnként baktériumok, alapvetően teljesen biztonságosak, noha hatásuk néha kiszámíthatatlan. Vagyis az esőzések akár olyan intenzitásuak is lehetnek ezeknek köszönhetően, ami akár áradáshoz is vezethet, mint arra példa volt Texas állam a közelmúltban.

Munkában az esőcsináló repülőgépek Forrás: AFP/Bangkok Post/Chaiwat Sardyaem

A lehulló csapadék elviekben nem szennyezett. így a környezetet sem szennyezheti. A felhasznált katalizátorok pusztán a folyamat beindításához kellenek.

S hogy mekkora jelentősége van ezeknek a projekteknek a szárazabb térségekben?

Egyre nagyobb, különösen úgy, hogy a klímaváltozás és a népességnövekedés következtében a Föld ivóvíz-tartaléka egyre fontosabb, megóvandó kinccsé válik. Meg kell fontolni, hol és mennyit használnak fel abból öntözésre – már ha egyáltalán a helyszínen rendelkezésre áll.

Az esőfelhőkkel kapcsolatos kísérletek a II. világháború után kaptak lendületet, napjainkban pedig a világ számos pontján folytatnak rutinszerű eljárásokat a témában. Kalifornia vagy Texas államok területén éppúgy találkozni megoldásokkal, mint Kínában. Egy friss beszámoló szerint 150 országban lehet találkozni ilyen vagy olyan esőfakasztó megoldással.

Az élenjáró egyébként Kína, ahol az időjárás-befolyásolás konkrét állami feladatvállalást jelent, és ahol évente 90 millió dollárt költenek a felhőztetésre.

Azt, hogy az időjárással való babrálás nem egyszerű műfaj, és hogy mennyire egyszerű jól eltalálni az arányokat, a 2009-es eset mutatja. Akkor 12 jelentős autópályát temetett maga alá a hó, és az állam végül kénytelen volt elismerni, a dermesztő mennyiségű csapadék azért zúdult le, mert rengeteg vegyi anyaggal bombázták a felhők légrétegét.

A beszámolók szerint, Kína tavaly 186 millió dollárnak megfelelő jüant különített el az északnyugati régió öntözése számára, kiemelten az esőfelhőkkel kapcsolatos eljárásokra.

Az USA-ban 15 milló dollárt fordítanak a felhő- és csapadékképződés elősegítésére évente, mintegy 10 államában.

Colorado-ban például 1 millió dollárt költenek ilyen célokra, és 100 "felhősítő" berendezést alkalmaznak.

Úgy tűnik tehát, felhőből öntözni jóval olcsóbb, mint talajról, legalábbis az USA-ban.

A számítások szerint, Idaho-ban 17 és 21 dollár közötti összegre jön ki egy hektár öntözése. Ugyanez felhőképzéssel 3,5 dollárból kihozható.

Egy technikus előkészít egy gépet ezüst-jódid oldat szállítására Forrás: AFP/Indranil Mukherjee

Az igazán markáns különbségek azonban az Egyesült Arab Emirátusok gyakorlatán látszódnak. Az országnak vészesen kevés az ivóvíz-tartaléka, ezért vízkészleteit a tengervíz sótalanításából egészíti ki. Sőt, ahogy az Origo megírta, a világ legkomolyabb mesterséges stratégiai víztartalékát halmozta ki abból.

Az országban az éves csapadékmennyiség ritkán haladja meg a 120 millimétert (Angilában 920 milliméter körül mozog). Így sokáig a sótalanítás jelentette az egyetlen megoldást a víz pótlására.

De korántsem biztos, hogy ez a jövőben is így lesz.

A Nemzetközi Sótalanítási Szövetség (IDA) szerint, egy olyan üzem, amely napi 100 ezer köbméter vizet képes kezelni (kb. 300 ezer ember napi szükséglete), akár 100 millió dollárba is kerülhet. Ebben pedig nincs benne a rettentes mennyiségű elhasznált energia költsége.

Egy ottani szakértő közlése szerint, 1 köbméter víz sótalanításának költsége akár a 60 dollárt is elérheti.

Ezzel szemben a felhőkből akár 1 dolláros költséggek is nyerhető 1 köbméter, fogyasztásra alkalmas víz.

Az ország 2015-ben 558 ezer dollárt költött a felhőkre, 2017 első negyedévében pedig (a legutolsó ismert adatok) több mint 100 műveletet hajtottak végre a csapadékképződés elősegítésére.

A mérvadó meterológiai kommentárok szerint, a szakszerűen végrehajtott felhősítési eljárások, körülményektől függően a belső területeken akár 5-20, a part menti területeken akár 5-30 százalékkal is megnövelhetik a mennyiséget. Egy 2014-es tanulmány szerint pedig hóból akár 15 százalékkal is több eshet így.

Az Egyesült Arab Emirátuk a világ legfejletebb tengervíz sótalanító technológiáit használja, de úgy látják, olcsóbb a felhőkből csapadékként vizet nyerni Forrás: AFP/Giuseppe Cacace

Az Emirátusok mindenesetre tovább folytatja esőcsináló projektjeit és új eljárások kidolgozását. A gazdasági szempontok mellett az ökológiaival is érvelnek. Álláspontjuk szerint,

a felhőkből kifacsart csapadéknak, mindent egybe véve, jóval kisebb a környezeti hatása, mint például duzzasztógátak építésének.

A céloknak megfelelő programok támogatására több millió dollár támogatást szánnak, mert szakértőik úgy találják, minden számítás szerint is kedvezőbb anyagilag a felhőkből vizet nyerni, mint a tengerből.

Még akkor is, ha ennek vannak árnyaoldalai. Korábban egy, Dubajban szokatlan, és vélhetően a megbabrált felhőknek köszönhető több napos esőzés következtében, a rendőrök kiugróan sok közúti balesetet reigsztráltak. A sofőrök ugyanis nem voltak felkészülve a megváltozott útviszonyokra.