Korábban már a régebbi Munka Törvénykönyve (azaz az 1992. évi XXI. törvény) is tartalmazott rendelkezéseket, ezt bővítette ki a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.). A 2012-ben megújított Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már jobban szabályozta, hogy a munkáltató mikor, milyen módszerrel és hogyan ellenőrizheti a munkavállalóját.
Emellett jött az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, most pedig a GDPR, no és persze a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) rengeteg adatvédelmi ajánlása, amit tovább fűszereznek egyes ágazati törvények,
melyek olyanokra is kitérnek, mint hogy hány napig lehet a felvételeket tárolni
(például a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény).
A NAIH 2013 januárjában ajánlást, majd 2016 októberében tájékoztatót adott ki a munkáltatók által üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszerekkel, kamerákkal kapcsolatos megfigyelések jogszerűségének követelményeiről.
Fontos, hogy a Munka Törvénykönyve önmagában nem ad felhatalmazást a munkáltató számára elektronikus megfigyelőrendszerek használatára, az csak megfelelő jogalappal történhet
(például ilyen a vagyonvédelem, a veszélyes anyagok őrzése, stb.).
Aki munkáltatóként kamerákat szerelt fel a telephelyén, székhelyén vagy fióktelepén, annak Dr. Vörös Balázs, az Agrárközösség jogi üzletág vezetője foglalta össze az Agrofórum.hu-n, hogy a kamerahasználati szabályzatnak milyen kérdésekre kell biztosan választ adnia.
Írásunk az Agrofórum.hu cikke alapján készült.