Az Origo már nyáron megírta, hogy a világ következő inflációs pokla Szudánban szabadulhat el. Afrika harmadik legnagyobb területű országa csak nemrég rendezte fegyveres konfliktusát a függetlenné vált Dél-Szudánnal. A 2011 óta független déli országrész később saját belső etnikai viszályai mentén bonyolódott véres polgárháborúba, melynek csak idén augusztusban sikerült véget vetni.
A kontinens keleti részén lévő Szudán a világ legelesettebb államai közé tartozik. A lakosság többsége az iszlámot követi, annak sajátos, számos szúfista-misztikus elemmel és helyi törzsi hagyományokkal kevert változatát. S bár az arab etnikai többség jellemzően békésen él együtt a núbiai, nuer, fulbe és más közösséggekkel, az ország számos kihívással és nehézséggel küzd.
A Száhel-övezetet sújtó gyakori szárazság és az elsivatagosodás miatt, mezőgazdasági művelésre a teljes terület csak alig néhány százaléka alkalmas.
Az agrárium a lakosság felét foglalkoztatja. Ugyanakkor az emberek fele a szegénységi küszöb alatt él, az egészségügyi ellátás gyenge, a csecsemőhalandóság pedig nagyon magas, a 60 százalékot is meghaladja.
Az ország sok véres konfliktust megélt Darfúr tartományában értékes vas- és uránérc-készletek vannak, ám ezek - ahogy a kőolaj - újabb konfliktusok forrásai lehetnek Dél-Szudánnal (ebbe a tartományba egyébként jelenleg sem tanácsos külföldieknek utazni). A GDP-t nagyjából egyenlő arányban állítja elő a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások szektora.
Ugyanakkor a két ország sorsa, szétválásuktól függetlenül is, végérvényesen összefonódott a határaikon található értékes olajlelőhelyek miatt.
Ezen területek nagy része közigazgatásilag Dél-Szudánhoz tartozik, ám a kitermelt értékes nyersanyag csak a Szudánon áthaladó csővezetékeken keresztül juthat a piacokra. Így a két állam egymásra utaltsága nyilvánvaló.
Mivel az olajeladások bevételéből mindkét ország részesedik, a most lezáruló, dél-szudáni polgárháborús állapotok Szudán gazdaságát is erősen visszafogták.
A kitermelés akadozása miatt a bevételek csökkentek, ami gazdasági depresszióhoz vezetett mindkét, amúgy is szegény afrikai államban.
A kelet-afrikai ország gazdasága azt követően gyengült meg jelentősen, hogy Dél-Szudán kiválásával az ország elveszítette olajtermelésének háromnegyedét.
Vagyis hasonló mechanizmus áldozatául esett, mint a bevételeit főként szintén az olajra alapozó Venezuela, csak Szudán esetében a területi és jogi fennhatóság elvesztése is súlyosbította a problémát.
Nem segítette az ország helyzetét, hogy Szudán ellen az Egyesült Államok sokáig életben tartott gazdasági szankciókat (2017-ben oldották fel azokat). Washingtonban korábban úgy látták, Szíriához és Észak-Koreához hasonlóan, Szudán komolyan érintett a terrorizmus finanszírozásában.
A nyáron arról érkeztek jelentések, hogy drasztikus mértékben emelkedik az alapvető élelmiszerek ára az országban, miközben a helyi font értéke mélyrepülésbe kezdett az amerikai dollárhoz képest. A Reuters már szeptemberben arról írt, hogy a Nemzetközi Valutalap szakértői 1,1 milliárd dollárra taksálják a kartúmi központi bank dollártartalékát. Ez nagyjából 7-8 hétre volt elegendő akkor az importkiadások fedezésére, a kívánatos és ajánlott három hónap helyett.
Most újabb hírek érkeztek a jelentős külső adósságot maga előtt görgető országból.
A szudáni gazdasági válság újabb jeleként a főváros bankautomatáinak többségéből kifogyott a készpénz, miután megnőtt a bankók iránti kereslet a felpörgő infláció miatt.
A készpénzhasználatot a központi bank korábban megpróbálta visszafogni, a bankjegyek szó szerinti széfben tartásával, ám ez nem hozta meg a várt eredményt.
Ezért a kartúmi kormány az országot fenyegető gazdasági összeomlás elkerülése érdekében a múlt hónapban leértékelte a nemzeti valutát és megszorító intézkedéseket hozott.
Szudánban ugyanakkor az infláció kiemelkedősen magas, szeptemberben mintegy 68 százalékot mértek, annak ellenére, hogy a készpénzfelvétel továbbra is szigorúan korlátozott. A jegybank októberben 29-ről 47,9-re gyengítette a szudáni fontot az amerikai dollárhoz képest.
Az ország a készpénzhiány enyhítése céljából külföldről importál új bankjegyeket. Ezek első szállítmánya már megérkezett és további három várható a közeljövőben - mondta el egy szudáni illetékes a Reuters hírügynökségnek.
Szakértők rámutattak arra, hogy az ország egyre komolyabb likviditási gondokkal küzd, az infláció magas, általános a bankrendszerrel szembeni bizalomhiány, miközben a központi bank tartalékait éli fel, hogy védje a fontot.
Egyelőre nem látni a kiutat az egyre mélyülő gazdasági válságból. Ez különösen aggasztó a világ egyik szegény, alacsony gazdasági teljesítményt nyújtó, sok múltbéli konfliktust a jelenben is koncentráló térségében.