Afrika, egyben a világ legszegényebb államai közé tartozik a "két Kongó", azaz a Kongó-medence két országa. Kongó-Brazzaville 1960-ban vált ki a lebomló francia gyarmatbirodalomból. A Kongói Demokratikus Köztársaság (1971-től egy ideig Zaire néven) szintén ekkoriban lett független Belgiumtól. Fővárosa, Kinshasa, szintén a Kongó-folyó partján található, átellenben a rokonnevű ország településével.
A Kongó egyébként Afrika leghosszabb folyója a Nílus után,
vízhozamában pedig le is körözi azt, csak az Amazon szállít nála több vizet. Sőt, a jelenlegi ismeretek szerint a Föld legmélyebb folyója is egyben, van olyan pontja, ahol a folyófenék 220 méter mélyen van.
Mindkét Kongó rendkívül szegény, számos problémával küzdő ország. Kongó-Brazzaville gazdasága némileg jobb helyzetben van, főként kőolajkészleteinek köszönhetően. A másik hasonló nevű országot, az egykori Zairét, függetlenségének rövid története alatt is, számos viszontagság érte. A szinte állandó belpolitikai feszültségek többször torkolltak véres polgárháborúba. Az 1994-es ruandai népirtás nyomán, a közvetett következményként kibontakozó első, majd az 1998-as második kongói háború rengeteg áldozatot követelt, és humanitárius katasztrófához vezetett. A Kongó-medence pedig jellemző felbukkanási helye a rettegett ebolának is.
Az Africanews most arról ír, hogy a két állam komoly közös projekt megvalósítását határozta el. Brazzaville ugyanis jó összeköttetésekkel rendelkezik Point Noire-hoz, amely egyben az ország legfontosabb kikötője is, kiváló kijárat az Atlanti-óceán déli részéhez. Az Afrikai Fejlesztési Bank johannesburgi fórumán tett bejelentése szerint
a két fővárost, Brazzaville-t és Kinshasa-t összekötő állandó híd célja a kereskedelem, áruszállítás fellendítése.
Így a Kongói Demokratikus Köztársaság árui is, a jelenleginél sokkal gyorsabban, eljutnának a tengeri vagy légi szállítás induló állomására.
A híd a tervek szerint 1575 méter hosszú lesz. Alkalmassá teszik az állandó vasúti és közúti közlekedésre a teherjárművek számára, valamint a gyalogos átkelést biztosító járda is épül rajta.
A beruházás afrikai viszonylatban mindenképpen impozánsnak tekinthető.
A projekt tervezett költségvetése a Bloomberg információi szerint 550 millió dollár.
Ez mintegy 148 milliárd forint.
A két ország megállapodott abban is, hogy a híd mindkét hídfőjénél speciális gazdasági zónát hoznak létre a szállított árukkal kapcsolatos adminisztratív és esetleges vámügyi feladatok ellátására. Azt még nem tudni, hogy mikor kezdődik az építkezés, és mi lesz a projekt befejezésének dátuma.