A 2017. július 1. óta létező új szövetkezeti forma megalkotásának célja az volt, hogy az aktív nyugdíjasokat újra visszavezesse a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiányt a versenyszférában. Ennek érdekében
azoknak a cégeknek, amelyek ilyen típusú szövetkezet számára szerveznek ki feladatokat, jelentősen kisebb közterheket kell befizetniük az államkasszába,
mintha aktív korú munkavállalót alkalmaznának.
Az Opten adatai szerint megyei bontásban Budapesten (41) és Pest megyében (32) van a legtöbb Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet, ezek kiteszik az országos 148-as állomány felét. Minden más megyében egyszámjegyű a nyugdíjas szövetkezetek száma 1 (Somogy megye) és 8 (Fejér és Győr-Moson-Sopron megye) között, egyedül Nógrádban nincs egyetlen ilyen szervezet sem. Pest megyét és Budapestet leszámítva átlagosan négy ilyen szövetkezet üzemel minden megyében. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében viszonylag népszerű még ez a vállalkozási forma a főváros és környéke után, és Békés, Nógrád, Komárom-Esztergom és Somogy megyében a legérdektelenebb.
A hazai nyugdíjas szövetkezetek helyzetét tavaly októberben vizsgálta az Opten. Akkor mindösszesen 36 ilyen szövetkezet működött az országban.
Számuk mára megnégyszereződött.
Fő gazdasági tevékenységeiket vizsgálva megállapítható, hogy a döntő többség egyéb emberierőforrás-ellátás, gazdálkodással (62 db), valamint munkaerő kölcsönzéssel (18 db) foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy ezek a társulások több szakterületre közvetítenek más gazdasági szereplők számára nyugdíjas munkaerőt. Népszerű gazdasági tevékenység még a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatás (11 db) és az összetett adminisztratív szolgáltatás (9 db) is.
A kedvező képet némiképp árnyalja a 2017-es pénzügyi beszámolók vizsgálata. A nyugdíjas szövetkezetek közül 145 darab rendelkezik leadott pénzügyi beszámolóval, amelyek alapján összesen 632 millió forint árbevételt értek el, ami annyit jelent, hogy
az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladja meg a 4,3 millió forintot.
Alkalmazotti létszám tekintetében sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le, igaz ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.
Bár az ilyen típusú társulások ugrásszerűen növekedtek az elmúlt egy évben, a nyugdíjasok ilyen formában történő tömeges foglalkoztatása és ezzel együtt a nyugdíjas szövetkezetek gazdasági megerősödése, még várat magára - foglalta össze a felmérés lényegét Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.