A régóta kutatott, de mindeddig megoldatlan problémának a feltárására és megoldására több konzorciumi kutatást indított:
A Gyümölcsért Kft. nemcsak a mostani pályázat keretében, hanem már évek óta együttműködik a kutatóintézet több munkatársával, a termelői szervezet tagjai ugyanis
körülbelül 500 hektár kajsziültetvényt gondoznak,
ezért az ő kérdéseikre igyekeznek gyakorlati megoldásokat találni.
A fapusztulás fölmérésére és okainak kivizsgálására 2012-ben szervezték az első tanácskozást Boldogkőváralján.
A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása, fitoplazmás betegsége lehet a felelős.
Legnagyobb volumenű az alanykísérlet, amivel olyan fajtaalany kombinációkat szeretnének találni,
amelyek kevésbé érzékenyek a fitoplazmára.
Foglalkoznak még a betegséget terjesztő szilvalevélbolha elleni védekezési lehetőségekkel, fitoplazmás betegséggel kapcsolatos kutatásokkal, illetve a hazánkban nemrégiben megjelent baktériumos betegség, a Xanthomonas arboricola pv. pruni viselkedésével, terjedésével.
Annyira égető kérdések ezek a kajszival kapcsolatban, hogy mielőbb megoldást kell találni rájuk
- hangsúlyozta egybehangzóan Lakatos Tamás, a kutatóintézet igazgatója és Szabó Zoltán, aki a szövetkezetnél irányítja a kutatásokat. Gyümölcstermesztésben az első eredményekre éveket kell várni, tehát nem lehetett halogatni az első lépéseket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, Magyarországon 2017-ben 4971 hektáron termesztettek kajszit, ez valamennyivel nagyobb terület, mint az előző két évben.
A kajszibarack termelési értéke folyóáron 7,1 milliárd volt 2017-ben.
A 24 101 betakarított tonnányi kajszibarack kilogrammját átlagosan 121 forintért vásárolták fel, a termelői-piaci átlagár 474 forint volt.