Sok olyan görög fiatal, akik a gazdasági válság miatt kikerültek a munkaerőpiacról, vidékre mentek, hogy növénytermesztéssel foglalkozzanak. A munkanélküliség Görögország északnyugati régiójában 23,5 százalék, és ez jóval magasabb, mint az országos átlag.
Nagyon nehéz volt munkát találnom a szakmámban, különösen építészmérnökként, hiszen majdnem teljesen leálltak az építkezések"
– nyilatkozta a 34 éves Zisis Kyrou a Reautersnek. Kyrou 2012-ben költözött vissza falujába, Krokosba, ahol bár mérnöki irodát nyitott, jövedelmének nagy része mégis a mintegy másfél hektáros termőföldjéből származik, amelyet a jövőben bővíteni szeretne.
Krokos környékén már 300 éve termesztenek a helyiek sáfrányt. De 2000-re a termelés évi 30 kilogramm alá csökkent, hogy csak a helyi igényeket elégítsék ki belőle – magyarázta Nikos Patsiouras a görög Sáfrány Szövetség vezetője.
Ez 2008-ban változott meg, amikor a dél-európai államot is elérte a gazdasági válság, és
azóta Görögország évente mintegy négy tonna sáfrányt termel, amelynek majdnem 70 százalékát külföldön értékesítik.
A szövetkezet taglétszáma azóta megduplázódott, és ma már több mint ezren vannak, ráadásul a termőterületek nagysága is megkétszereződött – 239 hektárról 545 hektárra növekedett.
A sáfrány kizárólag az ország északnyugati régiójában terem meg – egy gramm fűszer ára négy euró (1.285 forint) a görög üzletekben.
Egy kiló fűszer – amelynek 1500 euró (482 ezer forint) az ára – előállításához mintegy 150 ezer virágra van szükség.
A virágokat kézzel szedik, mérlegelik és csomagolják, ráadásul az ezt végzőknek nem szabad sem sminket, sem parfümöt viselniük, nehogy véletlenül megváltoztassák a fűszer aromáját.
Bár Irán a világ legnagyobb sáfránytermelője, az igény egyre nagyobb a görög termékre is – jelenleg az ország tárgyalásokat folytat Kínával a fűszer kereskedelméről.