A tavaly bevezetett országonkénti jelentés az új típusú háromszintű transzferár nyilvántartás egyik eleme, amely a multinacionális vállalatcsoportok működésének megismerését és a különböző adókockázatok feltérképezését segíti az adóhatóságok számára. Az új nyilvántartási rész legfőbb célja, hogy azon országok adóhatóságai, ahol a vállalatcsoport egyes cégei adóalanyok, nagyobb rálátással bírjanak a multinacionális vállalatcsoport egészére.
Az adatszolgáltatási kötelezettség csak azt a vállalatcsoportot érinti, amelynek az adatszolgáltatás évét megelőző pénzügyi év összevont (konszolidált) beszámolójában a bevétel elérte a 750 millió eurós (244 milliárd forint) összeget.
„A törvény értelmében a multinacionális nagyvállalatoknál a végső anyavállalat kötelezett elsődlegesen a jelentés benyújtására, vagyis amennyiben egy magyar vállalkozás a hazánkban is működő vállalatcsoporton belül a magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalat szerepét tölti be, akkor a NAV-nak szükséges benyújtani a jelentést, ami a 17CBC nyomtatvány kitöltésével tehető meg" – mondta el Kunsági Anna, a Crowe FST transzferár tanácsadási területének menedzsere.
Azt is érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy
amennyiben a magyar csoporttag a kijelölt anyavállalat szerepét tölti be vagy önállóan jelentésre kötelezett csoporttagnak minősül, szintén jelentési kötelezettsége keletkezik.
Az adatszolgáltatási kötelezettségen kívül egy külön nyomtatványon (18T201) a legelső alkalommal azt is szükséges bejelenteni, hogy a magyar csoporttag milyen minőségben teljesíti az adatszolgáltatást.
Bejelentési, illetve változásbejelentési kötelezettség abban az esetben is keletkezik, ha a magyar vállalat nem kötelezett az adatszolgáltatás benyújtására: ilyenkor a bejelentés tartalmazza a riport leadásával megbízott csoporttag nevét, valamint az érintett csoporttag adóügyi illetőségét. A bejelentéseket a 18T201 Bejelentő és változásbejelentő B06 lapján lehet megtenni. „Az ilyen esetekben különösen fontos, hogy amennyiben változnának a bejelentett adatok, azt 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak, mivel
a jelentés csúszása, vagy annak hibás kitöltése esetén a NAV akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat
– figyelmeztet Kunsági Anna.
A Pénzügyminisztérium legfrissebb állásfoglalása értelmében akkor is szükséges az újabb bejelentés, ha a vállalatcsoportban nem történt minőségi változás 2017-ben.