2020-tól jönek a családi cégek az agrárszektorban

Késői szüretelésre is alkalmas, kellemes időjárás lesz hétfőn.

Problémás az adószerkezet a hazai agráriumban, mivel bonyolult és átláthatatlan. A gazdálkodók körében rendkívül népszerű őstermelői igazolvány pedig túlnőtte eredeti célját. Ezzel szemben kihasználatlan területnek tűnik a családi gazdaság, amit sem cégjogi sem adójogi szempontból nem képes kezelni a közigazgatás. A tervek szerint egy átláthatóbb szerkezetben működő családi gazdaság 100 millió forint árbevételig adómentességet élvezhetne.

Az idei Agrárszektor konferencián Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója ismertette az adórendszer átalakítását célzó kamarai javaslatokat, mely szerint elsősorban az őstermelői tevékenység eredeti formáját erősítenék, viszont

új vállalkozási formaként létrejönne a családi mezőgazdasági vállalkozás, amely jogi személyiséggel bírna. A cégbe bevihetők különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást.

Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást, és egy személy ugyanazzal az eszközállománnyal ugyanazt a tevékenységet csak egyetlen működési formában végezheti. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy a családtagok egyszerre kft., egyéni vállalkozó és családi gazdálkodó formájában is működhessenek.

A kamara javaslata szerint az átláthatóan működő családi mezőgazdasági vállalkozást 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg, a bevételekbe az uniós támogatások nem számítanak bele.

A MAGOSZ képviseletében megszólaló Cseh Tibor András szakmai titkár szerint lényeges, hogy ezzel a formával egy jogi-gazdasági egység jönne létre, ami az agráröröklés és a hitelképesség kérdéseire, vagy a társadalombiztosítási jogviszony igen érzékeny problémakörére is választ adhatna.

A kamara javaslata szerint az átláthatóan működő családi mezőgazdasági vállalkozást 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg Forrás: MTI/Balázs Attila

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese szerint a kamara legfőbb célja, hogy az adóreform semmiképpen ne érintse negatívan a gazdákat. Jelenleg az egyeztetések közepén tartanak, sok minden nem tisztázott még, rengeteg aspektust kell még figyelembe venniük. Így pl. nem tisztázott, hogy az unióban nem számít-e tiltott támogatásnak a javaslatuk. A legfőbb szempontjuk a gazdaságfehérítő hatás mellett az, hogy a végén a hazai mezőgazdasági termelők helyzete jobb legyen a jelenleginél, és a becsületesen adózók semmiképpen ne kerüljenek hátrányba.

Amennyiben sikerül a megfelelő feltételekkel átvinni a javaslatot, akkor az új szabályozás 2020-tól lépne életbe.

Cseszlai István tájékoztatása szerint a gazdálkodók számára viszonylag hosszabb, egyéves átmeneti időszak áll majd rendelkezésre, hogy megvitassák, kiszámolhassák és eldönthessék, melyik működési forma éri meg nekik a leginkább.

Cikkünk az Agrárszektor.hu írása alapján készült, mely részletesebben is ír a témáról.