40 éve kezdődött a világ legsikeresebb gazdasági felemelkedése
2018. december 18. 21:29
People stand in front of a billboard featuring China's late paramount leader Deng Xiaoping on the eve of the 40th anniversary of the country's "reform and opening up" policy in Shenzhen on December 17, 2018. - China celebrates on December 18 the 40th anniversary of its transformative "reform and opening up" policy, which turned the world's most populous country into an economic juggernaut that now faces slowing growth and a stern US challenge. (Photo by Nicolas ASFOURI / AFP)
Vágólapra másolva!
Még az afrikai átlagos gazdasági színvonal kétharmadát sem érte el Kína 1978-ban, amikor Teng Hsziao-ping "kínai típusú szocializmust" célzó „nyitás és reform" politikája megkezdődött éppen 40 évvel ezelőtt. Azóta az egy főre jutó GDP több mint 50-szerésére nőtt, 800 millióan kerültek ki a mélyszegénységből, eközben az állami tulajdon pedig 20 százalékra csökkent. Ma Pekingben tartottak ünnepi ülést a kínai piaci reformok meghirdetésének 40. évfordulóján.
A gazdasági reformok "állhatatos" végrehajtására szólított fel kedden Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben a kínai piaci liberalizációra vonatkozó reformok meghirdetésének 40. évfordulóján. Közel másfél órás beszédében Hszi az állami gazdaság támogatását szorgalmazta a magánszektor fejlesztésével együtt, kijelentve: Kína fokozni fogja a nyitásra és a nagyszabású reformok végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket.
A reformok meghirdetése 40. évfordulójának alkalmából tartott ünnepi ülés a pekingi Nagy Népi Csarnokban Forrás: MTI/EPA/Vu Hong
A világ legsikeresebb és legtöbb embert érintő gazdasági felemelkedése volt a négy évtizeddel ezelőtt elkezdett folyamat, a kínai „nyitás és reform", melynek szellemi atyja Teng Hsziao-ping néhai kínai vezető, úgy alakította át a szovjet mintára működött tervgazdaságot, hogy a „kínai típusú szocializmus" soha nem látott eredményeket ért el. 1978-ban a kínai gazdaság az Egyesült Államok gazdaságának mindössze öt százalékát érte el, az ázsiai országok átlagos gazdasági fejlettségének felét, az afrikai szintnek pedig a kétharmadát sem.
De ami ennél még jobban mutatja a változást:
a "nyitás és reform" kezdetén Kína a világ GDP-jének mindössze 2 százalékát adta, ma pedig a 18 százalékát.
1978 óta a kínai gazdaság évente átlagosan 10 százalékkal bővült egészen 2014-ig,
az egy főre eső GDP pedig több mint 50-szeresére emelkedett.
1990 és 2005 között a világ szegénységének csökkentése háromnegyed részben Kínának köszönhető, a reformok révén legalább 800 millió ember tudott kiemelkedni a mélyszegénységből.
Kong Tian-ping, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Intézetének szenior kutatója a Teng Hsziao-ping kezdeményezte reformokkal kapcsolatban írt tanulmányában úgy fogalmaz, hogy a piacorientált reformokkal Kína a gazdasági rendszerét a központi tervgazdaságból piacgazdasággá alakította át.
Kína GDP-je 2009-ben meghaladta Japánét, és a világ második legnagyobb gazdasága lett. Az Egyesült Államokénál is gyorsabb növekedési ütemet látva már csak idő kérdése, hogy mikor hagyja le Amerikát,
és lesz a világ legnagyobb gazdasága. Kína fontos szerepet játszik a globális gazdaságban, a világ 2008 utáni növekedéséhez Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben.
2012-2016 között Kína átlagos éves hozzájárulása a globális növekedéshez elérte a 30,2 százalékot, míg Amerika hozzájárulása csak 17 százalék, az eurozónáé 5,3 százalék, Japáné 3,8 százalék volt.
Miután Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, külkereskedelme gyorsan növekedésnek indult, 2012-re pedig a legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító ország lett, megelőzve az Egyesült Államokat is.
Tőkeimportőrből tőkeexportőr
Kína kifelé irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetése (outward foreign direct investment, OFDI) lényegesen megnőtt a 2000-es évek közepétől: az OFDI áramlása a 2006-os 20 milliárd dollárról majdnem 200 milliárd dollárra nőtt 2016-ra, és globálisan Kína vált a külföldi tőkebefektetések fő forrásává.
A 40. évforduló és Teng Hsziao-ping emlékére kihelyezett plakát Sencsenben Forrás: AFP/Nicolas Asfouri
Ugyanakkor Kína külföldi fúziós és felvásárlási tevékenysége megugrott az elmúlt évtizedben.
A Fortune magazin 500-as listájában jegyzett vállalatainak száma 9-ről 115-re nőtt 2000 és 2017 között, a legnagyobb bankok közül az első tízben három kínai pénzintézet szerepel.
Kína gazdasági felemelkedése komoly hatással bír a nemzetközi rendre is. Kína elkezdte ledolgozni hátrányát a tudományok és a technológia terén is.
A Globális Innovációs Indexben a 29. helyről a 22.-re lépett elő 2011-től 2017-ig.
Megvannak a csúcstechnológiás vállalatai, például az Alibaba, a Tencent, a Huawei, a Baidu, stb. Kína elmúlt négy évtizedben lezajló fejlődése hatással van a hatalom globális szintű átalakulására.
A "nyitás és reform" fő elemei
A reformok lényege, hogy a kínai típusú szocializmus megkérdőjelezte a központi tervezés és az állami tulajdon kizárólagosságát:
1978 óta az állami tulajdon Kínában 20 százalékra csökkent, a szövetkezeti tulajdon pedig gyakorlatilag eltűnt.
Az első lépésben a Mao Ce-tung vezetése alatt kialakított gazdaságpolitikai iránytól kellett eltérni, melynek az egyik legfontosabb eleme a mezőgazdaság átalakítása volt. A földek felparcellázása és bérbe vétele után a bérlők nemcsak meghatározott áron, hanem a piacra is termelhettek, a települések pedig saját vállalkozásba foghattak.
Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Li Ko-csiang miniszterelnök a kínai piaci liberalizációt elindító reformok meghirdetése 40. évfordulójának alkalmából tartott ünnepi ülésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban Forrás: MTI/EPA/Vu Hong
Az iparban a termelés egy részére vonatkozó árszabályozás mellett szintén termelhettek a szabad piacra is a települések tulajdonában álló vállalatok. A központi tervezés a korábbiakhoz képest háttérbe szorult, és a sikeres helyi kezdeményezéseket az ország más részén is alkalmazni kezdték. Bár az állami tulajdonú vállalatok továbbra is kedvezményekben részesültek (olcsóbb földbérlet, állami támogatás), de a kezük is jobban meg volt kötve.
A bicikli-karóra-varrógép hármasától indultak
A reformok nyomán kialakult kínai piacgazdaság a hétköznapi életben hatalmas változásokat hozott.
A városi háztartások költésében 1978-ban még közel 60 százalékot tett ki az élelmiszer, ma ez az arány a felére csökkent, a lakásbérletre pedig korábban két százalékot fordítottak, ma ez az arány a tízszeresére nőtt.
A ruházkodásra költött pénz pedig a 40 év alatt 224-szerése emelkedett – a városi lakosság körében.
A városokban lakó munkások fizetése 1978-hoz képest több mint százszoros emelkedést mutat (614-ről 67.569 jüanra).
A vonalas telefonvonalak száma 10 millióról 367 millióra emelkedett, a mobil-előfizetések száma pedig a másfél milliárdot is meghaladta.
A reformok kezdetekor átlagosan 1,2 bicikli jutott egy családra, ma a háztartások 28 százalékának autója van.
1978-ban a családok 85 százaléka rendelkezett rádióval, 32 százalék pedig fekete-fehér televízióval, ma átlagosan 1,2 színes tévé jut egy háztartásra.
A városban dolgozók fizetése több mint százszorosára emelkedett 40 év alatt, és a jüan a Nemzetközi Valutaalap tartalékvalutája lett Forrás: AFP/Imaginechina/Xie Zhengyi
A nyitás előtt egy átlagos kínai három fő fogyasztási cikket akart megvásárolni: biciklit, karórát és varrógépet, a 80-as évekre ez a három termék a hűtőszekrény, a mosógép és a televízió lett, amely később kiegészült a magnóval, az elektromos ventillátorral és a motorbiciklivel.
A leglátványosabb fejlődést a születéskor várható élettartamnál láthatjuk: 1978-ban a férfiak és a nők átlagosan 66, illetve 69 évig éltek, 2016-ban ez a szám 73, illetve 79 évre emelkedett.
Pénzügyi elemzők 40 évvel ezelőtt kezdődött reformfolyamatot összegezve hangsúlyozzák, hogy a piacgazdaságot formáló változásokat a Világkereskedelmi Szervezethez csatlakozás gyorsította leginkább, majd a 2008-as pénzügyi válság „megállította", pontosabban más irányba terelte, mert – utóbbi esetben -
ismét erősödött az állam szerepe, ez azonban már egy teljesen más gazdasági háttérrel történik.
A Kínai Kommunista Párt 18. országos kongresszusa után Kína maga mögött hagyta a „meghúzza magát és sosem tör az élre" politikáját, amelyet még az 1990-es évek elején Teng Hsziao-ping jelölt ki, és proaktív külpolitikát vezetett be.
Robin Li, a kínai multinacionális technológiai konszern, a Baidu társalapító vezérigazgatója (b) és Jao Ming volt kínai kosárlabdázó, az észak-amerikai profi kosárlabdaliga, az NBA egykori játékosa az ünnepi ülésen Forrás: MTI/EPA/Vu Hong
Az Új Selyemút váltja a "nyitás és reformot"
Az, hogy Kína gazdasági motorként emelkedett fel, sokként érte a Bretton Woods-i rendszeren alapuló globális gazdasági rendet, hiszen a Bretton Woods-i rendszert sosem tették még próbára. Kína megértette, hogy a jelenlegi globális gazdasági rendbe nem illeszkedik bele, és a globális gazdasági rend átalakulásának igazodnia kell szükségleteihez.
Kína elképzelése a globális kormányzásról azon az elven alapszik, hogy közös növekedést kell elérni a globális kormányzásban való részvétel során zajló egyeztetéseken és együttműködéseken keresztül. Ennek a politikának az egyik legfontosabb kezdeményezése az Egy Övezet, Egy Út (One Belt, One Road, röviden OBOR), más néven az Új Selyemút.
Jack Ma, a kínai Alibaba csoport társalapítója és ügyvezető elnöke (j) és Pony Ma, a Tencent kínai internetes cég elnök-vezérigazgatója az ülésen Forrás: MTI/EPA/Vu Hong
Ez magában foglalja az infrastruktúraépítést, az összeköttetést, a kereskedelmet és a beruházásokat, és a pénzügyi integrációt, de geopolitikai szempontból is óriási a jelentősége.
Az Új Selyemutat ugyanakkor a "nyitás és reform" végének és egy új kor kezdetének tekintik.
Az Új Selyemút kapcsán a Kína által létrehozott új pénzügyi intézmények, például az Ázsiai Nemzetközi Befektetési Bank (AIIB) és a Selyemút Alap a jelenlegi globális gazdasági és pénzügyi rendben működnek.
Kína azonban még mindig a szocializmus első szakaszában jár, és még mindig a legnagyobb fejlődő ország
– írja Kong Tian-ping. A kutató szerint a kínai globális ambíciókat a nemzet erejéhez kell szabni: Kína annyi nemzetközi felelősséget vállal majd, amennyi nem haladja meg a képességeit.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
