A kamara és a Kienbaum az idén ősszel 20. alkalommal készítette el közös tanulmányát a magyarországi bérezésről, a felmérésben 76 munkakörben tizenhatezer munkavállalóra vonatkozó valós fizetési adatot dolgoztak fel. többségében a DUIHK-tagvállalatai körében.
Dirk Wölfer elmondta, a megkérdezett cégvezetők több mint 20 százaléka a következő 12 hónapban az üzleti fejlődés előtt álló legnagyobb kockázatnak a szakemberhiányt és a munkaköltségeket nevezte.
Dirk Wölfer kiemelte, Magyarországon - az Eurostat adatai szerint - 2012 óta 34,6 százalékkal nőttek a bérek, míg ugyanez az arány Szlovákiában 29,9, Csehországban 26,8 százalék volt, az uniós átlag pedig 11,9 százalék. Ugyanakkor míg Magyarországon 2017-ben a munkaerőköltségek euróban számított értéke óránként 9,1 volt, az unió 28 tagállamának átlaga elérte a 26,8 eurót, Németországban pedig ez az érték a 34 eurót is meghaladta.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a munkaerőköltségek alapján a beruházó cégek számára még mindig az egyik legvonzóbb ország az Európai Unióban.
Alfred Berger a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég bécsi bérezési üzletágának vezetője elmondta, hogy a felmérésbe bevont 56 cégvezető 25 százaléka szerint a rendelkezésre álló munkavállalók képzettségi szintje jó, 40 százalékuk szerint pedig kielégítő. Ugyanakkor 28 százalékuk úgy látja, hogy a munkavállalók képzettsége csupán az elégséges szintet éri el. Éppen ezért nem meglepő, hogy
a cégek 63 százaléka szerint jövőre sem csökken a vállalati továbbképzések iránti igény.
Alfred Berger ismertette az egyes beosztásoknál 2019-ben várható béremelkedéseket is. A megkérdezett munkaadók
a szakmunkások, fizikai munkások körében 6,8 százalékos, az alkalmazottaknál 6,4 százalékos, a szakirányú végzettségűeknél pedig 6,1 százalékos béremelésre számítanak.
A vezető beosztásban, illetve az ügyvezetőként dolgozóknál pedig a tervezett béremelés 5,7, illetve 5,3 százalék.
Sághy András, a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég országmenedzsere a bérek kérdésénél a cafeteria helyzetére hívta fel a figyelmet, ugyanis a szakember úgy látja, hogy a cafeteria rendszer átalakítása miatt még bizonytalanság uralkodik a cégek körében. Komoly kihívást jelent a társaságoknak, hogy a béren kívüli juttatások továbbra is motiváló tényezők maradjanak a munkavállalók számára, de azok biztosítása a cégeknek se jelentsen jelentős adminisztratív költségeket.