A Chartered Institute of Personnel and Development felmérésében ezer vállalat vett részt, és 86 százalékuk gyakorta tapasztalta, hogy dolgozóik betegen járnak munkába. Ez azért is megdöbbentő, mert az arány csupán 26 százalék volt még 2010-ben.
Ráadásul egy cég éves egészségügyi költségvetésének néhány esetben akár a 60 százalékát is ők emésztik fel.
Egy hasonló kutatást végzett az American Productivity Audit. Ők egy éven át összesen 29 ezer amerikai munkavállalót hívtak fel telefonon, és becsléseik szerint évente legalább 150 milliárd dollárba kerül az amerikai gazdaságnak, hogy jelentős részük betegen is munkába ment. Emellett a Journal of the American Medical Association két tanulmánya arra világított rá, hogy a beteg dolgozó termelékenységre gyakorolt negatív hatása a háromszorosa annak, mint ha otthon maradt volna.
Évente és globálisan 15,1 milliárd fontba kerül, ha a dolgozók betegen mennek be munkahelyükre. Egyrészt terjesztik a vírust, emiatt mások is megbetegedhetnek, a gyengébb termelékenységük miatt pedig ők sem nyújtanak 100 százalékot, és lassabban is gyógyulnak meg.
A CityMD kutatása azt vizsgálta, hogy milyen tevékenységeket folytatnak az emberek influenzásan, és hova mennek ez idő alatt. A válaszadók 69 százaléka a gyógyszertárba ment, 43 százalékuk élelmiszerboltba is, 39 százalékuk pedig dolgozott.
A helyzet az ezredfordulósok esetében a legrosszabb, hiszen 76 százalékuk válaszolta azt, hogy eljár otthonról betegen.
Kollányi Zsófia, Economic costs of presenteeism in Hungary című tanulmánya szerint 2011-ben 409 milliárd forintba került az, hogy a munkavállalók betegen mentek dolgozni. Abban az évben 3466 milliárd forintra rúgott a betegségek közvetlen és nem közvetlen költsége az országban, amely a 2011-es magyar GDP 12 százaléka volt. Ennek negyede a nem közvetlen költségekből jött össze, amelynek 60 százalékát tette ki például a betegen munkába járás miatt visszaeső termelékenység.