Bár jelenleg az USA és Kína közti kereskedelmi feszültség nagyban meghatározza az elemzői és befektetői hangulatot, az előretekintő stratégák és közgazdászok szerint az már most jól látszik, hogy a kínai jüanba egyre több tőke fog áramlani hosszú távon. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdasága folytassa a pénzügyi rendszerének megnyitását, és továbbra is ösztönözze a jüan nemzetközi használatát – írja a CNBC.
Mindez azonban nem lesz könnyű menet, főleg hogy a pekingi vezetés továbbra is igen óvatos azzal kapcsolatban, hogy beengedje az országba a nemzetközi alapkezelőket.
Ahogy azonban a fokozatos nyitás végbemegy, és Kínában egyre szabadabban működhet a külföldi tőke, a jüan nemzetközi szerepe is felértékelődik
– mondja Chi Lo, a BNP Paribas Asset Management hongkongi közgazdásza. Ezt a trendet erősítheti az is, hogy az Egy Övezet Egy Út nevű nemzetközi beruházási projekt szintén fokozza Kína nemzetközi pozícióját.
Ha tehát a jelenlegi irány egészét nézzük, szinte kizárt, hogy a jüan gyenge szereplő legyen a nemzetközi piacon – tette hozzá Lo. A szakértő szerint a következő 2-3 évtized egyértelműen a jüan felfutását hozhatja el.
Ezt erősíti meg az HSBC véleménye is. A bank csütörtöki jelentése szerint a piacok most elsősorban a kereskedelmi háborúra fókuszálnak, azonban ennél sokkal izgalmasabb, és hosszabb távon sokkal súlyosabb, tényező, hogy Kína egyre jobban nyitja meg a piacait a nemzetközi szereplők előtt.
Következésképpen a jüant egyre inkább hajtják majd a tőkebeáramlások is, nem csupán a kereskedelemmel kapcsolatos tőkemozgások
– teszik hozzá az HSBC elemzői.
A kínai gazdasági átalakulás egyébként 40 éve kezdődött, amikor az ország olyan reformpolitikát kezdett végrehajtani, amely
elkezdte eltolni az országot a szegény agrárgazdaság modelljétől egy fejlettebb ipari és technológia berendezkedés felé.
Ez pedig végül azt eredményezte, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasága lett és már az Egyesült Államok versenytársa a globális befolyásért.
Ez a folyamat azonban igencsak fokozatos és erősen kontrollált volt és várhatóan továbbra is így lesz – mondta Lo. Vagyis folytatódni fog az az aszimmetrikus tőkemozgás, melynek értelmében több tőke folyik be, mint amennyi kimegy az országból. Mindez pedig a jüan nemzetközi elérhetőségét is érinti. Ezt jól mutatja, hogy
a kínai fizetőeszköz októberben a világ hatodik legtöbbet használt devizája volt
a hazai és nemzetközi fizetések során, éppen lemaradva a kanadai dollár mögött.
Mindez azonban nem csupán a jüan piacát befolyásolja, hanem hatással van a kínai részvény- és kötvénybefektetésekre is. Ez a trend pedig már most is érezhető. A kínai A osztályú részvények éppen idén júniusban debütáltak az MSCI feltörekvő piaci benchmark indexében, míg a kötvények jövő áprilisban kerülhetnek be a Bloomberg-Barclays Global Aggregate Index nevű mutatójába.
Emellett pedig a nemzetközi befektetők abból is profitálhatnak, hogy Hongkongon keresztül lehetőség nyílik elérni a kínai részvény- és kötvénypiacokat, ráadásul a részvénypiacon folyamatban van egy hasonló kapcsolódási pont kiépítése London bevonásával is.
Mindeközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még 2016-ban bevette a jüant a Különleges Lehívási Jogok (SDR) nevű tartalékdeviza-kosarába,
továbbá márciusban elindult egy jüanban elszámolt olajjegyzés is.
Vannak azonban olyan elemzők is, akik szerint a kínai nyitás nem lesz olyan egyszerű, mint sokan gondolják. Ennek oka, hogy Peking eddig igencsak célirányosan nyitotta meg a kapuit a nemzetközi szereplők előtt, vagyis egy olyan szelektív piacot hozott létre, ahol a vezetés igyekszik irányítani a beáramló tőke mozgását. Jó irány lehet azonban, hogy a kínai jegybank devizaswap egyezményt kötött a világ más nagy központi bankjaival, ezzel pedig valóban növelhetik a jüan nemzetközi fontosságát.