A legtöbb esetben azért idegenkednek a vásárlók a netes vásárlástól, mert nem tudják kipróbálni a kívánt terméket, ami különösen ruha esetében lehet kritikus, sokan pedig egész egyszerűen azt hiszik, hogy a kívánt áru helyett biztosan egy téglát kapnak majd becsomagolva a pénzükért cserébe.
Bár felpróbálható terméket egy webáruházban valóban körültekintéssel érdemes megvásárolni, a kereskedők számtalan plusz információt bocsátanak rendelkezésünkre a gondos választás érdekében, továbbá ugyanúgy biztosítják a cserelehetőséget, mint a hagyományos üzletekben, amennyiben az áru mégsem tetszik.
Azonban az internetes vásárlások esetében ez nem 3, hanem 14 napig is kitolható,
vagyis elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vevő meggondolja magát és jelezze az ún. elállási szándékát a webáruház felé. Az áru visszaküldésével a kereskedő köteles visszafizetni a pénzt, és a vevőnek még indokolnia sem kell a döntését. Az elállás már a termék megérkezése előtt is gyakorolható.
Ennél még jobban körül van bástyázva az, hogy a vevő nehogy egy becsomagolt téglát kapjon egy webáruháztól a pénzéért. Először is, a webáruház pontosan ugyanolyan kereskedelmi szolgáltatás, mintha bemennénk egy üzletbe, azaz szabályosan működő cégnek kell mögötte állnia, amit a webáruházat üzemeltető cégadatok alapján az elektronikus cégjegyzékben regisztráció nélkül, ingyen ellenőrizhetünk.
A csomagot a futár előtt célszerű kibontani, és ha nem az van benne, amit megrendeltünk, akkor egyből célszerű visszaküldeni a csomagot,
ha pedig később észleljük, hogy eltért a tartalom a megrendelttől, akkor írásban kell panaszt tenni és vissza kell küldeni az árut. Ebben az esetben a visszaküldés díját a fogyasztó viseli, kivéve, ha a kereskedő átvállalja azt.
Másrészt ha elállunk a termék vásárlásától, de a webáruház mégsem fizeti vissza a pénzt, akkor ugyanúgy tehetünk panaszt, de nem a fogyasztóvédelemnél és nem a versenyhivatalnál, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál. Ha itt sem sikerül elintézni az ügyünket, akkor ingyen kérhetjük a Békéltető Testület közreműködését, sikertelenség esetén pedig bírósághoz fordulhatunk.
Azonban nemcsak webáruházban vásárolhatunk termékeket, ahol a kereskedő az eladó is egyben, hanem internetes piactereken is, ahol a honlapot üzemeltető cég nem azonos az eladóval. Ilyenkor - ha magánszemély egy cégtől vásárol -,
ugyanúgy védelem alá esik, mint egy webáruházban, de maga a piactér üzemeltetője is átvállalhat bizonyos vásárlói kockázatokat,
melyről keretes írásunkban olvashatnak.
(x) Minőségi probléma esetén már pénzvisszatérítést is kérhetnek a vaterázók
Hazánkban egyedülálló vevővédelmi programot indított az online piactér. Ezentúl minőségi probléma esetén is kérhetnek pénzvisszatérítést a vaterázók 30 ezer forintig az új BVP Plusz (Biztonságos Vásárlás Program Plusz) programnak köszönhetően. Igénylése gyors és egyszerű, nincs szükség rendőrségi feljelentésre sem.
Tipikus esete a minőségi problémának, ha például nem pontosan azt a terméket kapja, amit rendelt, vagy épp rosszabb minőségben, mint ahogy a képen vagy a leírásban szerepelt, esetleg az megsérült a szállítás során. Egy vevő évente legfeljebb öt alkalommal élhet ezzel a lehetőséggel. Ha a Vatera úgy dönt, hogy pénzvisszafizetést nyújt a vásárló számára, annak költségét az online piactér magára vállalja, és nem terheli tovább az eladóra. Azonban, ha egy eladónál ennek ellenére is visszatérően és nagy arányban merülnek fel minőségi kifogások, akkor korlátozásokat is életbe léptethet vele szemben. Hogy a felhasználók könnyebben eldönthessék, milyen esetekre vonatkozik a program, a Vatera segítségképp esettanulmányokat is bemutat a blogján.
Az új BVP Plusz mellett továbbra is működik a 2014 óta elérhető Biztonságos Vásárlói Program is, amelynek lényege, hogy ha a felhasználó nem kapta meg a terméket és rendőrségi feljelentést tesz, a Vatera 100 ezer forintig kifizeti a kárt.
No de az árnyoldalak mellett szóljunk az internetes vásárlás előnyeiről is, amelyek jóval számosabbak! Mindenekelőtt, egy internetes áruházat üzemeltetni sokkal-sokkal olcsóbb, mint hagyományos boltban értékesíteni, hiszen nem feltétlenül kell raktárkészletet tartani, sokkal kisebb az üzemeltetési költség, és kevesebb munkaerővel is ellátható a kiszolgálás. Ezek együttesen azt eredményezik, hogy
ugyanazok a termékek az interneten sokkal olcsóbbak lehetnek, mint a hagyományos boltokban, aminek az előnyét a vevő zsebelheti be.
Ezek a kedvezmények jelentősek is lehetnek, így akár még féláron is megkaphatunk egy terméket az interneten a bolti árakhoz képest, valamelyik árösszehasonlító portál használatával. Ez fokozottan igaz lehet az online piactereken, ahol magánszemélytől használt, de újszerű, vagy akár még vadonatúj terméket is vásárolhatunk, persze ebben az esetben célszerű személyesen átvenni az árut, hogy valóban azt kapjuk-e, amit várunk.
Az internetes vásárlás másik nagy előnye, hogy nem kell cipekedni, helyette házhoz (vagy munkahelyhez) szállítják a legapróbb árut is. Bár itt nyilván kell fizetni valamilyen szállítási költséget pluszban, ez nagyobb összegű vásárlásnál lenullázódhat, így célszerű lehet több termék vásárlását is összekötni, esetleg összeállni családon vagy baráti társaságon belül. A kiszállítás azonban mindenképpen olcsóbb, ha nem a lakcímünkre, hanem egy hozzánk közeli olyan átvevőpontra kérjük a termék szállítását, amellyel a kereskedő szerződött. Fontos tudni, hogy
addig a pontig, amíg a terméket a megrendelő nem vette át, az áru megsérüléséért a kereskedő felel még akkor is, ha azt a kiszállítást végző posta vagy futárcég okozta.
Az online vásárlás nagy előnye, hogy a kezünkben lévő eszközzel egyik pillanatról a másikra válthatunk az ország, vagy akár a Föld legkülönfélébb pontjain üzemelő webáruházak között éjjel-nappal a hét minden napján, így a legelőnyösebb feltételeket kínáló, egyben legmegbízhatóbb helyen vásárolhatjuk meg a kiszemelt terméket.
A már említett védelem mellett, mely szerint ellenőrizzük le a kereskedőt a cégnyilvántartásban, ellenőrizhetjük, hogy a jogszabály szerinti tájékoztatásnak eleget tett-e a webáruház. Erről - magyar webáruház esetében - a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete honlapján kaphatunk tájékoztatást.
Emellett célszerű az internetes keresőben vagy internetes fórumokon kutatni esetleges fogyasztói panaszok után.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján több szempont szerint is ellenőrizhetjük a hazai kereskedőket (nem csak az internetes kereskedőket, hanem a hagyományos boltokat is), így listázhatjuk a jogsértő webáruházakat, a pozitív listán szereplő kereskedőket és a fogyasztóbarát vállalkozások listáját.
Sőt, ha a pozitív listáról vagy a fogyasztóbarát listáról választunk kereskedőt, akkor gyakorlatilag kizárható, hogy átvernek bennünket.
Végül érdemes figyelni arra is, hogy - amennyiben a fenti ellenőrzéseken túlestünk - hogyan fizessünk. A webes vásárlásoknál hazánkban döntő fölényben van az utánvétel, azaz amikor a postásnál, futárnál fizetjük ki a vásárlás ellenértékét a házhoz kézbesítéskor. Ez azonban általában a legdrágább szállítási mód, így kifizethetjük a vételárat a vásárlás során előre is, amivel szállítási költséget spórolunk, sőt ebben az esetben a webáruház a termék árából is biztosíthat kedvezményt, hiszen a pénz előre beérkeztével az egyik legnagyobb kockázat alól mentesül a vállalkozás. Legyen gyanús azonban, ha a webáruház csak előre utalást fogad el, semmi mást, ámbár ma már egy magyar bankszámlaszámmal az átutalások esetében is nehéz visszaélni, a bankkártyánál pedig szinte lehetetlen. Bár sok futárnál már fizethetünk az utánvét során bankkártyával is, ha ezt előre, a webáruház felületén tesszük meg, akkor
a bankkártyánk mögötti forgalmat nem csak a bankunk, de még a bankkártya-társaságok csalásfigyelő rendszerei is védik. Ha mégis megtörténik a visszaélés, akkor az ügyfélnek visszajár a teljes kár,
kivéve a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 45. paragrafusa szerint fizetőeszköz (pl. bankkártya) letiltása előtti károkat, legfeljebb 15 ezer forint mértékéig.
De a legnagyobb érv az internetes bankkártyás fizetés mellett - a készpénzes utánvétellel szemben - az, ami elég kevés hazai fogyasztó ismer, pedig ez minden bankkártyával fizető ügyfélnek alanyi jogon jár.
Ez pedig az ún. charge back, vagyis pénzvisszafizetés intézménye.
Ennek értelmében, ha az ügyfél bankkártyával fizetett valamiért, beleértve az interneten is, amit nem kapott meg, vagy vitatja annak értékét ahhoz képest, amit a kereskedő ígért neki, akkor a bankkártyáját kibocsátó bankjától kérheti, hogy a vásárlás összegét írják jóvá a számláján. A panasz többi része már nem az ő dolga, elintézi egymás között a bank és a kereskedő. Emlékezetes példája ennek a Malév csődje, amikor is a bankkártyával fizető ügyfelek visszakapták a meghiúsult utazásaik ellenértékét azokkal szemben, akik készpénzzel fizették ki a repülőjegyüket előre, de az utazásukra már nem kerülhetett sor.
Az internetes vásárlás térhódítása úgy karácsonykor, mint az év többi szakában is, egyre nyilvánvalóbb. Ha betartjuk a szakemberek és a fogyasztóvédők által javasolt tanácsokat, akkor épp olyan biztonságosan vásárolhatunk a webáruházakban és az online piactereken egyaránt, mintha azt a hagyományos boltokban tennénk, csak épp sokkal kényelmesebben, és gyakorta sokkal olcsóbban is.