E szerint a vállalati szektor teljesítményének 56 százalékát - a vállalkozások számának 0,9 százalékát és a vállalkozásoknál alkalmazott munkaerő 34,8 százalékát képviselő - nagyvállalatok termelték meg.
A 2016-os 3,2 százalék után tavaly 3,9 százalékkal 718 ezer fölé nőtt a kkv-k száma, míg a körbe nem tartozó vállalkozás száma 6365 volt.
A kkv-szektor nemzetgazdasági beruházásokban képviselt - az árbevételhez vagy a hozzáadott értékhez viszonyított - relatív alacsony részesedése visszavezethető alacsony beruházási hajlandóságára,
azaz a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza a gazdasági tevékenységükbe.
A kkv-k csaknem 80 százaléka valamely szolgáltató ágazatban, ezen belül is egyaránt 18-18 százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén működött, a mikrovállalkozások 20 százaléka, a kisvállalkozások 34 százaléka, a középvállalkozásoknak pedig már több mint 40 százaléka tevékenykedett a termelőszférában.
A kkv-k árbevételének csaknem 70 százalékát szolgáltatási, 26 százalékát ipari, építőipari, 4,7 százalékát a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások realizálták.
A vállalkozások méretének növekedésével párhuzamosan a kkv szektoron belül is emelkedik az árbevétel. 2017-ben egy mikrovállalkozás átlagosan 19 millió, egy kisvállalkozás 420 millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el, egy középvállalkozásra pedig átlagosan 2,7 milliárd forintnyi árbevétel jutott a KSH elemzése szerint.
A kkv-k a nemzetgazdaság összes beruházásának mintegy 22, a kormányzati szektortól megtisztítva a vállalkozói szféra beruházásainak 31 százalékát valósították meg.
2017-ben a kkv-k súlya mind a nemzetgazdasági, mind csak a vállalkozások által megvalósított beruházásokon belül csökkent (3,8, illetve 2,5 százalékponttal),
abból következően, hogy a kkv-körön kívüli gazdasági szereplők erőteljesebben növelték beruházásaikat.