Hétfőn az amerikai indexek komoly emelkedést produkáltak: zárásra visszapattantak a nyitáskor elszenvedett erős mínuszokból. Ez annak volt köszönhető, hogy enyhültek a félelmek az amerikai gazdaság növekedési kockázataival kapcsolatban, miután a JP Morgan és a Goldman is erősen eltúlzottnak nevezte ezeket az aggodalmakat. Ezenfelül az amerikai ISM hangulatindex is kellően erős képet festett a gazdaság állapotáról.
Másnap nagy optimizmussal nyitottak az európai tőzsdék, miután a kínai alelnök az amerikai pénzügyminiszterrel és a kereskedelmi főtárgyalóval a kereskedelmi tárgyalások menetrendjéről egyeztetett. Az amerikai tőzsdék szintén jelentős emelkedéssel kezdtek, majd hirtelen esésbe váltottak, miután Donald Trump kormányzati leállással fenyegette meg a demokratákat, amennyiben nem kap pénzügyi támogatást a mexikói határra tervezett fal felépítéséhez.
A hét második felében Európában kisebb mínuszt hoztak össze az indexek. Az Európai Központi Bank (EKB) döntése nem igazán hatotta meg a piacokat és a brit miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány elbukása egyelőre szintén nem segíti a brexit kérdésében való fokozottabb tisztánlátást.
Az olasz index viszont kiemelkedett az európai mezőnyből, miután a kormány beadta a derekát, hogy közelíti a jövő évi költségvetés tervezett deficitjét az EU által elvárthoz így egy jelentős konfliktusforrás látszik megszűnni. Ettől függetlenül a 130 százalék feletti olasz államadósság problémája továbbra is ott lebeg az övezet felett.
Amerikában átlagban oldalazást tudhattak maguk mögött az indexek. A kínai-amerikai kereskedelmi konfliktusban való tisztánlátás hiánya továbbra is aggasztja a befektetőket, illetve Trump elnök ismét kritizálta az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet a kamatemelések okán, miszerint „reméli, hogy a jegybank végleg befejezte a kamatemeléseket". A hetet végül 0,8-1,3 százalékos eséssel zárták az amerikai, míg 0,7-1 százalékpontos emelkedéssel az európai indexek, a budapesti BUX pedig 1,9 százalékos pluszt szedett magára.
A hazai piacon az OTP vezette az emelkedést, amely újra elérte a 11850 forintos csúcsot, a hetet végül 4,3 százalékos emelkedéssel zárta. A Mol 2, a Magyar Telekom 1,8 százalékponttal került feljebb. Ezzel szemben 2,1 százalékkal csökkent a Richter árfolyama.
Hétfő délután a dollár kissé visszaerősödött a reggeli jelentős zuhanásból, miután az azt megelőző héten három hónapja a legnagyobb heti veszteségét mutatta a zöldhasú. Ez a meglehetősen erőtlen amerikai makrogazdasági adatokra adott reakció volt, ami újabb nyomást helyez az amerikai jegybankra, hogy lassítson a kamatpályán.
A Fed forward kamatemelési árazások és várakozások zuhannak, mint a kő, a forward piacon jövő évre bármilyen mértékű amerikai kamatemelés már csak 44 százalékos valószínűséggel árazódik, szemben a múlt hétfői 80 százalékkal.
Ezzel párhuzamosan nő a nyomás a dolláron, mivel csökkenhet a divergencia a globális monetáris politikák között. A csütörtöki várakozásokkal megegyező EKB kamatdöntés és kommentár után kissé gyengült az euró, de igazából nem tudott érdemben irányt találni magának.
Az EKB elnöke megerősítette, hogy december végén lezárulnak a nettó kötvényvásárlások, de a lejáró állományt továbbra is megújítják, még a kamatemelési ciklus megkezdése után is, ami legkorábban 2019 második felében indulhat el.
Ezen felül megjegyezte, hogy a központi bank is érzékeli a negatív növekedési kockázatok erősödését az európai (és világ) gazdaságban, de a negatív és pozitív kockázatok egyenlege továbbra is semleges, így összességében a jelenlegi monetáris politikai irányvonalat tartják indokoltnak.