De mi is az a körforgásos gazdaság

A WizzAir légitársaság Airbus A321 típusú utasszállító repülőgépe

Jelenleg a lineáris gazdaságból vagyunk egy átmeneti szakaszban a körforgásos gazdaság felé. Előbbi esetben a megtermelt javakat elfogyasztják a fogyasztók, utóbbinál viszont a termékek összetevőinek, alapanyagainak életciklusa az újrafelhasználással meghosszabbodik, a környezetünket pedig védjük mindezzel.

Rengeteg hulladék keletkezik a lineáris gazdaságban, a hulladéktermelést pedig újra és újra megismételjük, hiszen a felhasznált anyagokat újakkal pótoljuk. Ennek viszont óriási ökolábnyoma van, nem is beszélve arról, hogy a hulladék kezelése is egyre nagyobb gond.

Amikor kidobunk valamit, azt feleslegesnek nyilvánítjuk, azonban abban még olyan alkotóelemek vannak, melyeket lehetne hasznosítani. Ez a körforgásos gazdaság lényege, melyben így kevesebb nyersanyagkitermelést és hatékonyabb gyártást végzünk.

De nem csak a környezetvédelem az egyik ok, hogy áttérjünk a körforgásos gazdaságra, emellett az egy jó biznisz is:

2030-ig elemzők szerint 4500 milliárd dollárnyi üzleti lehetőséget tartogat magában.

Már negyvenegy hazai vállalat csatlakozott a BCSDH, a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által életre hívott Körforgásos Gazdaság Platformhoz, melynek Egyetértési Nyilatkoztatát cégvezetők sora írta alá ünnepélyes keretek között.

A légiközlekedésben a kialakult ólcsó árak miatt például egyelőre megvalósíthatatlannak tűnik a körforgásos gazdaság Forrás: MTI/Lakatos Péter

A körforgásos és dekarbonizált/zérókibocsátású gazdaság irányában történő fokozatos átállást példázza a Mol esete. Ahogy az autógyárak is felismerték, hogy nem a járművet kell eladniuk, hanem megoldást kínálni arra, hogy az ember A pontból eljusson B-be, úgy az olajvállalatoknak is az újfajta, megosztás-alapú, önvezető, elektromos járművek üzemeltetésére kell koncentrálniuk. A Mol Limo egy klasszikus olajcég átalakulását fémjelzi, a szolgáltatás 450 autót működtet 40 ezer regisztrált felhasználó számára, s a Limo-zóna 75 kilométerre terjed ki.

De vannak más példák is. A Shell 20 százalékkal csökkenti működése "karbonintenzitását", hét éven belül pedig 50 százalékkal mérsékli. A Lego 2020-ra száz százalékban megújuló forrásokból oldja meg energiaigényét. Ugyanakkor nem mindenhol lehet még zöldesíteni. Ilyen például a légiközlekedés, ahol a fapados légitársaságok által kikényszerített olcsó repülőjegyekből nem lehet nagy környezetbarát beruházásokat megvalósítani.

A KLM/Air France ezért például azt találta ki, hogy az utasok karbonkreditet vásárolhatnak, kompenzálva ezzel utazásuk légszennyezését,

ám ez még nem terjedt el igazán, mert az utasoknak egyelőre az ár a legfontosabb szempont.

Cikkünk a Piacésprofit.hu írása alapján készült.