A pénzügyi szektorban dolgozók jelentős része azért szüntette be a munkát, mert – érdekképviseletük jelzése szerint – nem tartják elfogadhatónak a felajánlott, mindössze 2 százalékos béremelést, írja többek között az Asia Times.
A május 30-31-re meghirdetett, kétnapos sztrájk alatt kizárólag az elektronikusan lebonyolítható tranzakciókkal élhetnek az ügyfelek. Továbbá az ATM-ek is működnek ezen időszak alatt, arra azonban nincs garancia, hogy a sztrájk végéig elegendő lesz azokban a készpénz mennyisége.
A készpénzfelvevő automatákat ugyan feltöltötték a sztrájk kezdete előtt, de egyáltalán nem biztos, a készpénz mennyisége kitart a munkabeszüntetés végéig.
A sztrájk emiatt komoly problémát okozhat munkavállalók tömegeinek. Számos munkáltató ugyanis a havi béreket már hó utolsó napjára a dolgozói számláira utalja, akik közül sokan fel is veszik azt vagy annak egy részét.
Több munkáltató bejelentette, hogy az utalásokat korábbra, szerdai teljesítési napra hozta, hogy
munkavállalói nagyobb eséllyel juthassanak hozzá készpénz formájában a fizetésükhöz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki számára elegendő készpénz marad az ATM-ekben. Ez különösen azokban a térségekben problémás, ahol a bankkártyával való fizetés nem érhető el minden kereskedésben vagy szolgáltatónál.
A munkabeszüntetésben több bank dolgozói is részt vesznek, a sztrájknak különös jelentőségét többek között az adja, hogy az ország legnagyobb, állami tulajdonú pénzintézetének munkatársai is leteszik a munkát. A State Bank of India mellett több más intézetnél is így döntöttek.
A sztrájk kilenc bankszövetség közös érdekképviseleti fóruma, a United Forum of Bank Unions kezdeményezése nyomán indult meg.
A fórum képviselői elmondták, a megélhetési költségek emelkedése miatt, egyenesen megalázónak tartják az Indiai Bankszövetség (IBA) 2 százalékos mértékű béremelési javaslatát. A szövetségben a Pénzügyminisztérium is képviselteti magát, illetve banki vezetők is jelen vannak abban.
Az IBA-nál ugyanakkor úgy vélik, nincs forrása ennél nagyobb mértékű emelésnek.
Ez részben a bankok felelőtlen magatartásának, rossz üzleti döntéseknek és – egyes pénzintézeteknél – a rossz hitelportfóliónak köszönhető. A munkavállalók érdekképviselői ugyanakkor úgy látják, a fizetések mértékét nem szabad a hitelek milyenségéhez kötni.
A legutóbbi bérmegállapodásban, a munkavállalói bérek 15 százalékkal emelkedtek 2012 novemberétől 2017 októberéig.