A magánszektor aránya a régészeti megelőző feltárásokban az Unió területén erősen változó, országonként nézve, igen változatos képet mutat. Ugyanakkor a régészeti feltárásokban általános és visszafordíthatatlan tendencia a magánszektor jelenlétének erősítése.
Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, valamint Nagy-Britannia illetve Írország: ezekben az országokban a nagyberuházásokat megelőző feltárások tekintetében közel 100 százalék a magánszektor súlya.
A megbízások jelentős részét kisebb helyi cégek nyerik el, akik adott régióban tevékenykednek. Vannak olyan vállalkozások, amelyek képesek akár a teljes ország területét lefedni működésükkel.
A magyar magánvállalkozás, a Salibury azonban épp azért különleges, mert
több országban és régióban is állandóan jelen levő cégből nehezen találni másikat ezen a piacon.
Ezekben a térségekben ugyanis a múzeumok általában nem vesznek részt a beruházások előtti leletmentésekben.
Az állami cégek elsősorban nyílt tendereken versenyeztetik azokat a cégeket, akik rendelkeznek azokkal a szakmai kompetenciákkal, melyek előfeltételei az ezeken való indulásnak.
A magántőkéből megvalósuló beruházásoknál fontos a helyi ismertség, a hosszú idő munkájának eredményeként összeálló referenciák, és természetesen a helyi kompetens szakmai szerv által kiadott engedélyek megléte – mondja Hoffman József, a Salisbury ügyvezetője.
A magas színvonalú szakmaiság meglétét ugyanakkor – teszi hozzá a cégvezető – kiválasztás után is, folyamatosan és szigorúan ellenőrzik.
Arról, hogy egy-egy pályázó szakmailag alkalmas-e az adott feladat elvégzésére, országonként eltérő szabályozás alapján győződnek meg.
Jellemzően ezek vagy egy összetett akkreditációs folyamatot takarnak, vagy pedig eseti jellegű elbírálást.
Ugyanakkor a tenderek megnyeréséhez nem elegendő a legalacsonyabb ár ajánlása, figyelembe veszik a feltárásra ajánlott időt, hogy milyen eszközöket vagy technológiákat használna a győztes a feltárás során, milyen szakmai háttere van a cégnek, és még nagyon sok egyéb dolgot.
Az EU-ban jellemzően helyi cégek végzik a megelőző feltárásokat, így ha a magyar vállalat megbízást szeretne elnyerni, akkor ezekkel a cégekkel kell versenyeznie.
Ezzel együtt is, a vállalat szakemberei általában a helyi feltárási protokollokat jól ismerő munkatársakkal dolgoznak együtt, lehetőség szerint nemzetközi csapat tagjaként.
A hazai beruházások lekötik a magyar szakemberek többségét. Elkezdtünk hát nemzetközi csapatban gondolkodni.
A Salisbury Archaelogy feltárásain jelenleg holland, német, osztrák, francia, olasz és természetesen magyar szakemberek is dolgoznak, összesen körülbelül 50 ember, jól képezett munkatárs – jelzi Hoffmann.
A régészeti megelőző feltáró munkák – ha a megbízott szakmailag magas színvonalon, a határidőket tartva végzi tevékenységét – megfelelő jövedelemhez juttatják a vállalatot és munkatársait. A cég jelenleg is négy ország területén dolgozik különböző projekteken, ezek a megbízások projektenként a néhány százezertől a néhány millió euróig terjednek.
A megbízások összértéke államonként változó (értelemszerűen függ az ország méretétől, a beruházások számától), de országonként eléri a több tízmillió eurót.
A keretszerződések értékei – ahogy Magyarországon is – nagyjából tízmillió eurós értéket érnek el. Ez utóbbiak több projektre vonatkoznak, jellemzően egy régióban.
Előre nem látható gondok persze itt is előfordulhatnak. Legutóbb például annyira elhúzódott az egyik feltárás kezdete, hogy az előre kalkulált gépi humuszolás körülbelül 150 százalékkal drágább lett. De volt, amikor a kitermelt föld minősége sokkal rosszabb volt a vártnál, így azt nem tudták visszatöltésre használni.
A cégnél ugyanakkor azt mondják,
ritkán éri őket meglepetés a munka megkezdését követően.
Főként azért nem, mert mire az ásatásra kerül a sor, addigra már túl vannak az egyéb előzetes vizsgálatokon, a geofizikai kutatáson, s lezajlik a próbafeltárás is. A cégvezető szerint, ennek a szakmai felkészültségnek köszönhető a németországi, V-VI. századi települések feltárására irányuló megbízásuk, vagy épp az a hollandiai munka, amelynek keretében restaurálták és kiállították a legidősebb holland nő csontvázát.