Tisztességtelen egy kereskedelmi gyakorlat, ha az megtévesztő, vagyis ha az valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy megtévesztheti a fogyasztót bizonyos tényezők tekintetében.
Különösen lényeges tényező ebből a szempontból a termékért fizetendő ár.
Tisztességtelennek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a fogyasztó valamilyen okból nem a közölt mértékű árkedvezményben részesül, így nem valósul meg az ígért megtakarítás.
Ilyen lehet, ha a vállalkozás nem az ígért áron értékesíti a terméket, vagy ha közölt „eredeti", magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás. Új terméknél az akció utáni ártörténettel lehet igazolni ezt.
Az is tisztességtelen gyakorlat, ha a magasabb ár ugyan létezett,
de nem az akció előtt, illetve ha csak kivételesen, átmeneti jelleggel érvényesült, vagyis nem volt jellemző.
A tartósan alkalmazott akciós ár is jellemző árnak minősülhet, amire egy újabb akció során tekintettel kell lenni.
Több termék reklámozása (például „akár 30 százalékos kedvezmény") nem számít jogszerűtlennek, ahogy a vonzóbb árcsökkentéseket kiemelni sem. Azonban egy kedvezménnyel érintett terméknek vagy a szolgáltatásnak vagy a vállalkozás által kínált valamennyi termékhez, szolgáltatáshoz képest kell olcsóbbnak lennie, vagy - ha van ilyen - a megjelölt termékkörhöz, szolgáltatáskörhöz kell kapcsolódnia, és a ténylegesen megvásárolható termékkörnek el kell érnie az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10 százalékát.
„A készlet erejéig" figyelmeztetés nem mentesíti a vállalkozásokat az esetleges jogsértés alól, mert ha nem tudja a kínált áron a megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni, sőt, ha ezzel már a reklám közzétételekor is tisztában volt a vállalkozás, de ezt a körülményt a fogyasztók előtt elhallgatta, az már jogszabálysértő lehet.
A vállalkozás készlethiány esetén helyettesítő árut is felkínálhat a fogyasztók számára, de a helyettesítő áru csak másodlagos szerepet játszhat és a helyettesíthetőséget nem az azonos akciós ár jelenti, hanem a termékek egyéb releváns tulajdonságai is.
A cikket dr. Kollár Kinga, a Gazdasági Versenyhivatal sajtószóvivője jegyzi a Kamaraonline.hu-n, ahol az érdeklődők részletesebb tájékoztatást is kaphatnak a fenti témáról.