A digitális alapú gazdaság, a mesterséges intelligenciára épülő technológiák, az e-kereskedelem felfutásával, az üzleti támogató szolgáltatásokat (BPO) nyújtó gazdasági szektor robbanásszerű fejlődésen ment át az elmúlt másfél évtizedben. Telefonos ügyfélszolgálat biztosítása, új szoftverváltozatok tesztelése, kereskedelmi promóciók támogatása: csak néhány azok közül azok közül a tevékenységek közül, melyeket a nagyvállalatok előszeretettel szerveznek ki ezek nyújtására specializálódott központokba.
Az USA vagy az Egyesült Királyság jellemzően Indiába és a Fülöp-szigetekre helyezi át azokat a támogató tevékenységeket, amelyeket nem feltételnül szükséges a cégeknek helyben tartaniuk. A távol-keleti, úgynevezett anglofón országok (a gyarmati örökség okán az anyanyelv mellett a lakosság nagy arányban és jól beszéli az angolt) pedig képesek is kiszolgálni a fejlettebb nyugati államok ilyen irányú igényeit. Ám Marokkó, Tunézia, Szenegál és néhány más ország, francia nyelvi és kulturális örökséget őrzött meg. Hozzájuk csatlakozik Madagaszkár, amely látványos eredményeket ért el a BPO-szektor megerősítésében.
A vaníliáról ismer országban jelenleg 223 cég működik ilyen szolgáltatóként, ami - mutatja az alábbi grafikon - döbbenetes arányú növekedés bő egy évtized alatt:
A cégek ráadásul igen komoly munkáltatónak számítanak a szigetországban, összesen mintegy 15 embert foglalkoztatnak. A frankofón országok közül Marokkó a piacvezető a BPO-szolgáltatásokban, az otttani cégeknél nagyjából 70 ezren dolgoznak.
Van azonban legalább két olyan körülmény, ami Madagaszkárt különösen vonzóvá teszi a külföld számára, és egyúttal részben magyarázatot ad a dinamikus növekedésre.
Az egyik, hogy a BPO-kban a helyiek 130 dolláros (kb. 36 ezer forint) induló fizetésre számíhatnak. Ez ugyan nyugati mércével nagyon csekély, ám még így is háromszorosa a minimum bérnek. Madagaszkáron az ország lakosságának 75 százaléka kevesebb mint napi 2 dollárból él, így az ilyen cégeknél való elhelyezkedés jó választás lehet a munkavállalók számára.
A másik, hogy ez a jövedelemszint még így is csak az 50 százaléka a marokkóinak ezen a területen.
Azaz a cégeknek jóval kisebb költségbe kerül Madagaszkárra megoldani egyes folyamataik kiszervezését, mint a Marokkóba.
Ráadásul - hangoztatják a megkérdezett helyi vállalatok vezetői - a szigeten már képesek ugyanazt a szolgáltatási színvonalat nyújtani az ügyfeleknek, mint Észak-Afrikában. A megkérdezettek elmondták, a cégeknél nagyon kemény és folyamatos dolgozói felkészítés zajlik, és a legjobb gyakorlatokat ültetik át vállalkozásaikba.
Érdekesség, hogy Madagaszkáron nem is a telefonos szolgáltatások jelentik a legnagyobb arányt a cégek praxisában. A call centerek csak az üzleti támogató folyamatok 31 százalékát adják a teljes szolgáltatási tortának, míg a számítógépes adatfeldolgozás 51 százalékot, 18-at pedig a telefonos lekérdezések és az ahhoz kapcsolódó adatfeldolgozás.
A cégvezetők azt mondják, két dolognak köszönhetik az ottani szolgáltatóközpontok sikerüket. Az egyik, hogy Madagaszkár rendelkezik egész Afrika legfejlettebb internetes infrastruktúrájával. Nemcsak az olyan, látványosan feltörekvő országokat utasítja maga mögé, mint Kenya, vagy Dél-Afrika, hanem egyes fejlett államokat is.
A másik tényező a nyelvi kiválóság. A madagaszkáriak ugyanis saját, malagas nyelvük mellett (a malájjal rokon nyelv) kiválóan beszélik a franciát is, és egyre többen más nagy nyelvet is. Az egyik BPO-vezető például elmondta, legjobban felkészített munkatársaik képesek arra, hogy párhuzamosan menedzseljenek végig akár három, eltérő nyelven zajló ügyfélszolgálati csetelést is. Így lehetséges, hogy madagaszkári BPO-cégek dolgoznak a Deliveroo-nak, a világ legnagyobb ételházhozszállító vállalkozásának, vagy nagy, nemzetközi ügyfélkört megszólító turisztikai portálnak is.