Mielőtt Kína beindította volna az Egy Övezet, Egy Út nevű hatalmas infrastrukturális beruházási programját, Japán volt a térség vezető beruházás-finanszírozó országa. A két ázsiai hatalom most egymással versenyez a vezető szerepért, és egyes elemzők szerint az egész folyamat végén Japán kerülhet ki győztesen a rivalizálásból – írja a CNBC.
A közeljövőben Tokió várhatóan nem tud felkapaszkodni Peking beruházási volumenéhez, azonban
hosszú távon fontosabb lehet, hogy Japán reputációja és lokális hatása erősebb lehet a kínainál.
Japán ugyanis igen jelentős elismertségnek örvend a nemzetközi porondon, és az úgynevezett „minőségi infrastruktúra" terepén élen jár a G7 és az OECD országai között.
A fentiek pedig nem korlátozódnak Japánra, a szigetország ugyanis részt vesz az ázsiai feltörekvő térség fejlesztésében is. Jó példa erre, hogy a Japan Bank for International Cooperation közölte, hitelekkel támogatta a vietnámi vasút- és kikötőfejlesztéseket, aminek következtében csökkent az országban a szegénység és nőtt a helyi háztartások jövedelme.
Mindeközben az Egy Övezet, Egy Út projektjeinek egyik sajátossága, hogy
a beruházási volumenek szinte alig mondanak el valamit az új infrastrukturális beruházások valódi hatásairól
– mondja Jonathan Hillman, a Center for Strategic and International Studies szakértője. Ezzel szemben éppen az értékeli föl a japán cégek (és a kormányhoz köthető intézmények) által végrehajtott beruházásokat, hogy elég komoly technikai képzést és oktatást biztosítanak a helyiek számára. Ez pedig hosszú távra megalapozhatja Tokió és a beruházási célországok kedvező kapcsolatát.
Ezt támasztja alá, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök még novemberben közölte,
80 ezer feldolgozóipari és digitális gazdasági szakember képzését támogatják a következő öt év során a délkelet-ázsiai országokban.
Ez pedig komoly előny lehet Kínával szemben, mivel az Egy Övezet, Egy Út projektet sokszor épp amiatt érik kritikák, hogy a beruházások során a nyersanyagot és a munkaerőt is Kínából importálják, vagyis csak kevés szerep jut a helyi vállalatoknak.
Japán másik fontos előnye, hogy Kínához képest sokkal régebb óta van benne a nemzetközi fejlesztési finanszírozási vérkeringésben, vagyis
globális viszonylatban megbízhatóbb és stabilabb partnernek számít.
Ennek gyakorlati háttere az, hogy míg a kínai kivitelezések mögött elsősorban a kínai állam áll, addig a japán fejlesztések hátterében számos különböző finanszírozó található. Utóbbi esetben olyan, világszerte elismert magáncégekről van szó, mint például a Mitsubishi, a Toyota, a Nintendo vagy a Sumitomo Mitsui Financial Group.
A jelenlegi helyzetet és a jövőbeni kilátásokat igen jól összefoglalja egy, a CNBC által idézett elemzői vélemény. E szerint Kína sokkal jobb a nagy ígéretek megfogalmazásában, de Japán viszont előnyben van az ígéretek teljesítésében. Ennek köszönhetően pedig a szigetország a régiós befolyását is elég szépen tudja növelni.