A párizsi székhelyű ArianeGroup az Európai Űrügynökséggel közös projektjén belül, legkésőbb 2025-ig tudományos missziót küldene a Holdra. Ennek az lenne a célja, hogy a Hold felszínéről vett mintákkal térjenek haza az űrhajósok, amiknek földi elemzése után megállapítható lenne, valóban érdemes lenne nekifogni a holdi regolit kitermelésének. Ez az űrrakétákat fejlesztő cég tervei szerint az első misszió után nagyon hamar megkezdődne.
A regolit törmelékes anyag, egyes fajtái különböző mállási folyamatok részeként alakulnak ki. Laza szerkezetű, de cementáló tulajdonsággal bír. Ha a felszínt borító réteg nem áll össze talajjá, hanem folyamatosan vastagodik, akkor lehet beszélni regolitrétegről. Ausztráliában sok helyen kifejezetten vastag, több méteres regolitrétegekkel találkozni, de a Holdon is nagy mennyiségben fordul elő ez az anyag.
De mi a jelentősége a regolitnak az űrutazások szempontjából?
Nagyon is sok. A regolitból ugyanis víz és oxigén is kivonható, ha pedig ez sikerül, akkor bizony állandósítani lehet az emberi jelenlétet az égitesten.
Ha pedig ez is teljesül, helyben, azaz a Holdon lehetne megoldani a hosszabb űrutazásokhoz szükséges üzemanyag-feltöltést a rakétákba, vagy az űrjárművekbe.
Így a jelenlegi lehetőségekhez képest jóval könnyebb lenne elérni például a Marsot, vagy a Naprendszer más pontjait.
Dr. David Parker, az Európai Űrügynökség humán- és robotikai kutatási programjának igazgatója ugyanezen a véleményen van. Szerinte az űr erőforrásainak hasznosítása kulcsfontosságú magának a Holdnak a feltárásához is.
Más szervezetek illetve országok - a NASA, Oroszország, Kína - is úgy gondolják, a Hold valamiféle bázisszerepet kell hogy betöltsön majd a világűr távolabbi pontjainak felfedezésében. Ehhez persze az kell, hogy az ember visszatérjen égi kísérőjének felszínére. Az 1972-es NASA Apolló-misszió óta ember nem lépett az égitestre.