Az MNB nem változtatott az alapkamaton

Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén keddi ülésén a monetáris tanács, és a kamatfolyosó sem változott - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Elemzők nem vártak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem-konvencionális eszköztárban. A szigorító lépések a várakozások szerint tavasszal kezdődhetnek majd a nem-konvencionális eszközök visszavételével. A Monetáris Tanács az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon. A döntést a tanács ellenszavazat nélkül támogatta. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A Takarékbank elemzése rámutat, hogy az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot, valamint -0,15 százalékon az egynapos betéti rátát.

A Monetáris Tanács (MT) decemberi közleményében már jelezte, hogy a következő hónapokban az adószűrt maginfláció alakulása befolyásolhatja a monetáris politikát, mivel az üzemanyagárak hektikus változásai miatt a fő fogyasztói árindex kevésbé képes megragadni az inflációs tendenciákat.

Míg az utóbbi decemberben 2,7 százalékra süllyedt, az adószűrt maginfláció 2,9 százalékra emelkedett. Mivel az adószűrt maginfláció így már a következő hónapokban elérheti a 3 százalékos inflációs célt, a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, erre utalt az MNB alelnöke is a közelmúltban.

Forrás: Shutterstock

A laza monetáris kondíciók visszavonása a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével kezdődhet, amiről márciusban születhet döntés a MT legutóbbi közleménye szerint, ami egyúttal az új inflációs jelentés publikálásának időpontja is. Így már márciusban csökkenthet a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, a Takarékbank várakozásai szerint 200-250 milliárd forint értékben.

Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelésére, aminek mértéke 10-15 bázispont lehet.

A monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemű szigorítást. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor lehet számítani, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami a Takarékbank szerint a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet.

A Monetáris Tanács legutóbbi közleménye hangsúlyozta azt is, hogy

az Európai Központi Bank (EKB) politikája kevésbé fogja befolyásolni a lépéseket, ugyanis az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt kamatemelése kiárazódott, sőt, a piacok újabb nem konvencionális lazításra is számítanak.

Ugyancsak kiárazódtak a Fed idénre várt kamatemelései.

A piaci kamatszinteket ugyanakkor számos tényező nyomás alatt tarthatja, így a megtakarítások hiteleket jóval felülmúló növekedése, a beérkező uniós források miatt az államháztartás csökkenő finanszírozási igénye, valamint ez utóbbival összefüggően a vállalatok betétállományának meredek növekedése. A hazai gazdaság gyorsan csökkenő sérülékenysége, valamint a kockázati megítélés várható további javulása miatt pedig szűkülhetnek a felárak. Mindezek hatására a kamatszintek a határidős kamatlábaknak jóval lassabb ütemben emelkedhetnek.