Kifejezetten optimista hangot ütött meg a CNBC-nek nyilatkozva Khalid al-Falih szaúdi energiaminiszter azzal kapcsolatban, hogy az OPEC és szövetségesei által korábban elfogadott olajkitermelés-csökkentések egyensúlyba tudják-e hozni a piacot 2019-ben. Kiemelte, Szaúd-Arábián kívül más országok, például az Egyesült Arab Emírségek és Irak is tettek már érdemi lépéseket.
Hozzátette azonban, a legnagyobb OPEC-en kívüli szövetséges Oroszország egyelőre lassabban halad a csökkentéssel, mint azt al-Falih szeretné.
Hangsúlyozta, az oroszok is elkezdték már az intézkedéseket, és a miniszter biztosra vette, hogy 2017-hez hasonlóan Moszkva fel fog zárkózni, és végül pozitívan járul majd hozzá a piac kiegyensúlyozásához.
Az OPEC tagállamai és szövetségesei decemberben állapodtak meg abban, hogy összesen napi 1,2 millió hordóval fogják vissza az olajkitermelést annak érdekében, hogy támogassák az olajpiacot, és nem utolsó sorban saját, exportfüggő gazdaságaikat is. Az „OPEC plusz" nevű szövetségnek részét képezik olyan külső országok is, mint Oroszország, illetve más volt szovjet tagállamok, de ott van a csapatban Mexikó is.
Al-Falih Oroszországra vonatkozó szavai most azért is izgalmasak, mert éppen Moszkva vonakodott leginkább, amikor a vágásról döntött a szövetség
– az orosz gazdasági növekedés ugyanis keményen támaszkodik az erőteljes olajexportra.
Ráadásul Moszkva kezdetben is a szaúdiak vállára helyezte a kitermelés-csökkentés jelentős részét. Az orosz vezetés emellett gyakran hangoztatja, hogy a 60 dolláros hordónkénti olajár elegendő lenne számára, hogy elérje a szükséges gazdasági eredményeket. A jelentős eltérés abból is jól látszik, hogy
Moszkva decemberben azt közölte, januárban napi 50-60 ezer hordóval vágnák vissza a kitermelést, míg a szaúdiak 900 ezer hordós csökkentés mellett kötelezték el magukat.
Az orosz vonakodás azonban nem annyira meglepő, ha azt nézzük, hogy az első, 2017-ben bejelentett, kitermelés-csökkentési projekt idején Moszkva ugyancsak apró lépésekkel reagált, szemben a szaúdiak komoly vágásaival.
A tavalyi negyedik negyedév drámai volatilitást hozott a globális olajpiacon, ahogy megemelkedtek a világméretű túlkínálattal és a lassuló kereslettel kapcsolatos aggodalmak. Ennek eredményeként a 86 dollár fölötti októberi csúcsok után az olaj ára egészen 50 dollárig zuhant. A nyersanyag aztán januárban elkezdett visszakapaszkodni, és a nemzetközi benchmarknak számító Brent manapság 60 dollár körül mozog.
Khalid al-Falih az interjúban azt is jelezte, országa kész együttműködni bárkivel annak érdekében, hogy idén visszaálljon az egyensúly a piacon. A „mindenki" pedig akár Donald Trump amerikai elnököt is magában foglalná. A kérdésre, hogy együtt dolgozna-e Trumppal, a miniszter úgy felelt,
„minden érdekelt kitermelővel hajlandóak vagyunk együtt dolgozni, akik vissza kívánják hozni a stabilitást a piacon."
Ez utóbbi megjegyzés azért is izgalmas, mert Trump az elmúlt időszakban rendszeresen kritizálta az OPEC-et, és többször is a kitermelés növelése mellett érvelt annak érdekében, hogy az árak alacsonyak maradjanak.
Végül a miniszter reagált arra a kérdésre is, hogy mi lesz az állami kézben lévő szaúdi olajóriás Aramco sorsa. A kérdésre, hogy továbbra is tartják-e a 2021-es tőzsdére viteli tervet, al-Falih egyértelműen igennek válaszolt, megerősítve, hogy még mindig ez a cél.