Ahogy idén januárban az amerikai részvénypiacok látványos emelkedésnek indultak, a felfutást leginkább a kisebb kapitalizációjú részvények élvezhették ki.
Az ezeket tömörítő Russel 2000 index ugyanis 8,8 százalékot emelkedett az elmúlt 12 kereskedési napon, amire 32 éve, vagyis 1987 óta nem volt példa.
Ezzel a mutató lenyomta az amerikai benchmarknak számító S&P 500 indexet is, amely ugyanebben az időszakban 5,2 százalékot erősödött. Az S&P 500 azonban szintén 32 éve nem látott izmos évkezdést hozott össze – írja a MarketWatch elemzése.
Ugyanebben az időszakban a Dow Jones 4,5 százalékot, míg a technológiai részvényeket magában foglaló Nasdaq Composite Index 6,8 százalékot emelkedett.
Mindez elsőre igen jól hangzik, főleg a tavalyi negyedik negyedéves eséseket követően. Az 1987-es példa alapján pedig még lehet út az indexek előtt fölfelé, 32 éve ugyanis a Russel az első 12 kereskedési napon 11,87 százalékot, az S&P pedig 11,22 százalékot ralizott.
A baj csak az, hogy az 1987-es év nem pont az erős évkezdés miatt került be a történelemkönyvekbe.
Az év második felében, pontosabban 1987. október 19-én, jegyezték ugyanis a „fekete hétfőt", amikor a Dow Jones történetének valaha volt legnagyobb egynapos zuhanását könyvelhette el, ahogy a mutató 22,6 százalékot szakadt egyetlen kereskedési nap alatt.
Bár az elemzés hangsúlyozza, hogy a mostani és az akkori események között nem kell szükségszerűen párhuzamot vonni, mégis számos stratéga van, aki arra figyelmeztet, érdemes óvatosan bánni az alacsony kapitalizációjú papírok mostani ralijával.
Mi több, a Société Générale elemzője szerint, éppen ezek a részvények lehetnek a következő piaci vihar középpontjában,
mivel a mögöttük lévő vállalatok komoly adósságállományokat görgetnek maguk előtt, és sokkal érzékenyebbek a kamatváltozásokra, mint a nagyobb társaik.
Ezek a kisebb kapitalizációval rendelkező cégek súlyos adósságállományokat szedtek össze az elmúlt években, különösen azt követően, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2013-ban elkezdte az eszközvásárlási programját, és a nagyon alacsony kamatok mellett extra likviditást pumpált a piacokra – tette hozzá Andrew Lapthorne, a bank szakértője.
Bár a Fed az elmúlt időszakban több jelzést is adott arra vonatkozóan, hogy hajlandó szüneteltetni a megkezdett szigorítási sorozatot,
az egyértelműen látszik, hogy a jegybank elkötelezett a normalizálás mellett,
ami végső soron igen súlyosan érintheti a kisebb kapitalizációjú cégeket.
Külön érdekesség, hogy tavaly ezek a kisebb vállalatok pont azért mutattak látványos felfutást, mert a befektetők éppen az ellenálló képességükre helyezték a hangsúlyt az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktussal szemben. Később aztán ez a felívelés megakadt, ahogy Washington és Peking nem tudott érdemi megállapodásra jutni.
Noha rendkívül óvatosan kell bánni minden történelmi analógiával a piacokon, a jelenlegi feszült és bizonytalan környezetben nem meglepő, ha egyesek a legrosszabbat kezdik el meglátni még az olyan ralikban is, mint amilyet idén januárban tapasztalhatunk.