Bármennyire is szeretik a cégvezetők David Attenborough-t és hallgatták jóslatait a davosi Világgazdasági Fórumon, nem fognak lemondani a profitjukról a teknősök kedvéért.
A cégek számára a fenntarthatósági tevékenységekben az üzleti hatékonyság éppolyan fontos, mint a környezeti szempontok.
Ezért csak akkor lépnek a cselekvés útjára, ha mindkét feltétel megvalósul. Vagyis ha megéri zöldíteni, zöldítenek, ha nem éri meg, akkor nem. Ugyanakkor ha egy-egy modell működőképesnek bizonyul, az felkelti az érdeklődést a téma iránt.
De mekkora ez az érdeklődés és az elszántság? A kutatás szerint a nyilvánosan tett fenntarthatósági kötelezettségvállalások pozitív hatással vannak a cégek tevékenységére, melynek következtében egyre többen használnak megújuló energiaforrásokat, és vezetnek be intézkedéseket az energiahatékonyság növelésére. Ami a fejlesztendő területeket illeti,
a projektfinanszírozási modellek átalakítására, jobb minőségű adatokra és adatmegosztásra, valamint nagyobb mértékű, új technológiai beruházásokra lenne szükség.
A megkérdezett vállalatok 57 százaléka tett nyilvános fenntarthatósági kötelezettségvállalásokat. Azok a cégek, melyek publikussá tették célkitűzéseiket, inkább a környezetvédelmi megfontolások miatt teszik ezt (59 százalék), semmint pénzügyi szempontok alapján (52 százalék). Emellett ezek a szervezetek
nagyobb mértékben alkalmaznak fejlett technológiát, beleértve a megújuló erőforrásokat, az akkumulátoros energiatárolást és a környezetbarát autóflottákat.
Az európai vállalatok kétszer akkora hajlandósággal vállalják kötelezettségeiket nyilvánosan, mint az Észak-Amerikában vagy az ázsiai és csendes-óceáni térségben található társaságok. A nyilvánosan elköteleződött vállalatokat pedig sokkal inkább jellemzi a márkatudatosság és a környezeti szempontok figyelembevétele, mint azokat, akik nem tettek publikus vállalásokat.
A közhiedelemmel ellentétben a tőke nem az egyetlen – sőt, még csak nem is az elsődleges – dolog, ami az energiahatékonysági és fenntarthatósági törekvések útjában áll. Az ilyen projektek megvalósításában az önmagukat sikeresnek valló válaszadók 51 százaléka szerint a sikerük kulcsa a bizonyítható befektetési megtérülés volt, 30 százalékuk szerint pedig a vezetői hozzáállás,
és csupán 10 százalékuk említette a rendelkezésre álló tőkét.
A kutatásból az is kiderül, hogy minél több adat hozzáférhető a vállalatok számára, annál sikeresebb üzleti modellt tudnak kidolgozni, de nem az adatok hiánya, hanem azok minősége és belső megosztása jelenti a valódi kihívást. A megkérdezettek közel fele úgy véli, adataik nem megbízhatók, 41 százalékuk szerint pedig nem állnak rendelkezésükre az információk kezeléséhez szükséges eszközök. A válaszadók 40 százalékánál az adatok elemzéséhez szükséges szaktudás is hiányzik.