Tavaly májusban alapjaiban változott meg a cégek adatkezelési kötelezettsége, egy éve gyakorlatilag nem lehetett szakembert találni a szabályrendszer testre szabására és alkalmazására.
Mára jelentősen lanyhult a GDPR iránti érdeklődés, de ennek nem az az oka, hogy minden cég eleget tett kötelezettségeinek, sőt.
Sokan milliós bírságokkal riogattak és brutális díjazásért vállalták a cégek felkészítését, s ettől megrettentek a vállalkozások.
Pedig akár néhány tízezer forint értékű beruházással már sokat tehet a cég a biztonságért
– mondta a papíralapú adatvédelemmel foglalkozó Fellowes ügyvezető igazgatója, Kreutz László.
Ha mást nem is tesz a cég, az iratok között érdemes nagytakarítást végezni, szelektálni, selejtezni és ezeket biztonságosan megsemmisíteni.
Ez nem légből kapott tanács. A cégek tömegével állnak neki ugyanis kinyomtatni mindenfajta dokumentumot, így elektronikusan küldött számlát, életrajzokat, szerződéseket, majd ezeket beszórják egy-egy irattartóba.
A cégek 79 százalékánál papíralapú iratkezelés zajlik, tehát túlzás nélkül állítható, hogy bokáig gázolnak a GDPR-nek nem megfelelően tárolt dokumentumokban. Ezeket mindenképpen érdemes szortírozni és a felesleget megsemmisíteni.
Hasonló eljárást kellene alkalmazni az elektronikus adatoknál is, ez azonban nem egyszerű feladat.
Hiszen egy emailen körbeküldött önéletrajz vagy szerződéstervezet már jelentős adatkezelési aggályokat vet fel, nem beszélve az egyszerű excel-táblában tárolt vásárlói listákról, ügyfélkapcsolatokról.
Cikkünk az Mfor.hu írása alapján készült