Tarthatja magát, sőt erősödhet is idén a forint

Kitart-e a forint viszonylag erősebb árfolyama, vagy enyhe gyengülésre, esetleg a január végén látott váratlan erősödésre is számíthatunk? Az elemzők megosztottak a kérdésben, egy biztos: az Európai Központi Bank politikája és új vezetése az egyik döntő tényező lesz az év során.

Furcsa kanyarokat írt le a forint árfolyama a mögöttünk lévő hét-nyolc hónapban: először a feltörekvő piacokon lezajlott turbulenciának köszönhető gyengülés, majd a január végi, 315-ös szintig tartó váratlan araszolás következett, most pedig a 320-as szint körül járunk. Elemzők segítségével próbáltuk megnézni, mi várható idén a forint-euró árfolyammal kapcsolatban, a vélemények eltérőek, van, aki erősödésre számít, akár stabilan 316 forint/euró szintig, mások a 324 körüli szintet tartják reálisnak év végére.

A külső tényezők közül a legtöbbet a feltörekvő piacokon lezajló folyamatok számítanak, valamint az Európai Központi Bank új vezetése és monetáris politikájára is érdemes lesz figyelni majd. A belső tényezők közül a legfontosabb az infláció alakulása, amely most

a 2,7 százalékot érte el, vagyis a múlt év második felében látott szintről visszaesett.

Mi következhet az inflációs adatokból?

Hazai elemzők szerint a jegybank Monetáris Tanácsa az év során fokozatosan szűkítheti az úgynevezett nemkonvencionális eszközök használatát,

azonban az alapkamat akár a jövő év első feléig is változatlan maradhat.

A tavalyi őszi hónapokban az üzemanyagok ára miatt tetőzött az infláció, ám most épp az alacsonyabb üzemanyagárak miatt 2,7 százalékon maradt a drágulás üteme, de a következő hónapokban ismét három százalék fölé emelkedhet az infláció.

A Takarékban elemzői éves átlagban háromszázalékos inflációra számítanak idén a tavalyi 2,8 százalék után, az infláció azonban alacsonyabb maradhat, amennyiben az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak tartósan a jelenlegi szint közelében maradnak.

Ezzel szemben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kismértékben mutatkoznak jelei.

A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely úgy látja, az elmúlt hónapokban

a feltörekvő piacokon tapasztalható piaci feszültségek enyhültek, a fejlett piacok monetáris szigorításainak kiárazódása a forint erősödéséhez vezetett.

Véleménye szerint a magyar gazdaság kedvező egyensúlyi folyamatai (jó külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg, stb.) a forint erősödése irányába hatnak. A következő években

újra emelkedhet a külkereskedelem többlete, 2021-től az új Mercedes gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is.

Meddig tarthat az erősödés?

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt egy bécsi konferencián január végén, hogy amennyiben az adószűrt maginfláció eléri a háromszázalékos értéket, illetve meghaladja azt, akkor a jegybank elérte inflációs célját, így már nincs szükség az eddigi extra laza monetáris politikára. Az ezt követő néhány napban a forint jelentősen erősödni kezdett, egészen a 315 forintos szintig.

Hogy tartós lesz-e a forint ereje, és marad-e a 320 forintos euróárfolyam alatt, vagy sem, esetleg visszanavigál a hosszú ideig jellemző 315-ös szint alá, azt egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy az alelnök szavait követően tartja erejét. Az elemzők azonban egymásnak ellentmondó folyamatokat látnak a jövőben.

A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely

rövid távon sem számít nemzeti valutánk gyengülésére, az év vége felé pedig az euróval szembeni jegyzése elérheti a korábban jellemző 315-ös szintet.

Azt követően pedig tovább erősödhet a megelőző időszakban jellemző 310-315-ös sávba.
Ezt a folyamatot erősítheti, hogy Suppan várakozása szerint a viszonylag magas növekedési ütem hatására

a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósbesorolását, ami jó jelzés lesz a befektetők számára.

Mit mondanak a londoni elemzők?

A monetáris politikával kapcsolatban az MTI közölt összefoglalót londoni pénzügyi elemzők előrejelzéseiről. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltatócsoport szerint a háromszázalékos maginfláció miatt már nem az a kérdés, hogy az MNB hozzákezd-e a monetáris szigorításhoz, hanem az, hogy mikor, különös tekintettel arra is, hogy

a magyarországi reálkamatok a legalacsonyabbak között vannak a feltörekvő térségben.

A ház várakozása mindezt egybevetve az, hogy az MNB akár már márciusban monetáris szigorítási ciklust kezdhet.
A cég ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy ennek üteme fokozatos lesz, például úgy, hogy az MNB negyedévente egy-egy szigorítási lépésre szorítkozik.
A Commerzbank londoni elemzői szerint a kedden ismertetett inflációs adatsor "útelágazáshoz" vezette az MNB-t: az egyik út a megelőző kamatemelések, a másik a jelenlegi monetáris állapot fenntartása felé tart. A bank szerint az MNB egyelőre inkább a kivárást és a szóbeli intervenciót részesíti előnyben.

A Bank of America-Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltatócsoport szerint

az MNB valószínűleg csak fokozatos monetáris szigorításra lesz hajlandó,

mivel nem akar hajtóerőt adni a forint jelentősebb erősödésének az euróval szemben.
A ház szerint a magyar jegybank "rendszerint nem érzi jól magát" olyan időszakokban, amikor a forint a 310 forint/eurós árfolyamszint alá erősödik, 305 forint/euró környékén pedig már proaktív reakciókra is hajlamos.
Számításaik szerint az MNB kamatfolyosója év végéig a jelenlegi mínusz 0,15 és plusz 0,90 százalék közötti sávból 0,20-1,20 százalékra emelkedik, és az MNB kezdeti lépésként a devizaswap-program visszafogásának és az egynapos betéti kamat emelésének kombinációjával is élhet.

Nem zárják ki azt sem, hogy a 0,90 százalékos alapkamat a harmadik negyedév vége felé vagy a negyedik negyedévben szintén emelkedik.

Mit láttunk eddig?

Mindenesetre 2008. február 26-án megszűnt a forint euróhoz viszonyított plusz-mínusz 15 százalékos intervenciós árfolyamsávja, vagyis ettől az időponttól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem avatkozik be nemzeti valutánk értékének megőrzése érdekében. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy onnantól a forint értéke szabadon lebeg az euróval és más devizákkal szemben. (Az akkori jegybanki magyarázat szerint az intézkedésre az euró eljövendő bevezetése érdekében volt szükség.)

Forrás: AFP/Arne Dedert

Az ezt követő időszakban a forint árfolyama bő harmincszázalékos sávban változott. A válság begyűrűzése előtt, 2008 júliusában néhány napig alig 229 forintot kellett adni egy euróért, majd őszig a 240-es érték körül alakult az árfolyam, azt követően viszont éveken keresztül a 260-300 forintos sávban mozgott.

Az elmúlt 5-6 évben azonban jellemzően 300 forint fölött jegyezték a magyar fizetőeszközt, de a 315-ös szint fölé hosszú ideig nem emelkedett az árfolyam, legfeljebb egy-egy rövidebb ideig ugrott magasabb értékre.

Tavaly nyáron azonban első pillanatban megmagyarázhatatlan magasságokba emelkedett a forint-euró árfolyam, és volt egy júliusi nap, amikor kicsivel a 330-as értéket is elhagyta az euróval szemben mért árfolyama, de azután is a 320-330-as sávban mozgott egészen mostanáig.

Érdemes megnézni, vajon mi vezetett tavaly nyáron a drasztikus gyengüléshez. Először is észre kell venni, hogy több kelet-európai fizetőeszköz is hasonló gondokkal küszködött, mint a forint. Igaz, az esés náluk nem volt akkora, mint a magyar fizetőeszköznél.

A regionális jelenség magyarázatát abban találták meg pénzpiaci szakértők, hogy miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatemelésbe kezdett, azok, akik eddig jól érezték magukat a régióban, az emelkedő dollárhozamok miatt inkább dollárba fektettek, és menekülni kezdtek a régióból.

Ezzel elindult a forint gyengülése, aminek másodlagos hatásaként, akik eddig adták-vették a forintot euró ellenében, és a vételi és eladási árfolyam közötti árfolyam-különbözet eredményeként keletkezett hasznot zsebre rakták, szintén levonultak a parkettről.

Ezt a hatást felerősítette a török és az argentin devizák összeomlása, illetve hogy vélhetően spekulációk indultak a forint gyengülésére, amire valóban sor is került.

Lesz-e fordulat?

Az Equilor ezzel szemben a forint gyengülését látja az idei évben és jövőre is. Érvelésük szerint idén jelentősen megváltozhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája, és kamatemelésre is sor kerülhet annak függvényében, miként alakulnak az inflációs folyamatok.

Arra számítanak, hogy a jegybank akár már tavasszal konkrét lépéseket tehet, amelyek eredményeként fokozatosan vége lesz a laza monetáris politikának, és az sem elképzelhetetlen, hogy az év végéig akár kamatemelésre is sor kerülhet.

A folyamat várható lépései a következők lehetnek.

Az év első harmadában fokozatosan áthangolhatják a devizacsere-ügyleteket, csökkenhetik azok volumenét.

Nyáron a három hónapos bankközi kamatlábat (BUBOR) feljebb engedhetik, kora ősszel pedig a betéti kamatráta emelése várható. Végül késő ősszel, illetve az év vége felé az alapkamat emelésére is sor kerülhet. Ez utóbbi értéke az Equilor várakozásai szerint összesen 20 bázispontos lehet, vagyis a jelenleg érvényes 0,9 százalékról 1,1 százalékra emelkedhet az alapkamat nagysága. Mindennek eredményeként a forint a mostani erősödést követően lassan erejét veszti majd az év során, és így is marad.

Forrás: Shutterstock

A januári erősödés okát két tényezőben látják az Equilor elemzői: egyrészt decemberben komolyabb mennyiségű uniós támogatás érkezett az országba, és ennek a hatalmas devizatömegnek a folyamatos forintra váltása önmagában erősítette a magyar fizetőeszközt.

De ugyancsak ebbe az irányba hatott az MNB alelnökének – korábban már említett – nyilatkozata, amely a monetáris politika belátható időn belül bekövetkező fordulatát jelzi előre.

Az év folyamán viszont arra kell számítani, hogy erősödnek a bizonytalansági tényezők, emelkedő volatilitás és az ebből kialakuló kockázatkerülés jelentkezik majd a piacon,

amely a forintra sem lesz túl jó hatással. Ennek eredményeként egy átmeneti erősödési időszakot követően a forint árfolyama esni fog az euróval szemben, s értéke a 324-es szintet is elérheti az euróval szemben.

A 2020-as évben sem számít jelentős javulásra a befektetési társaság: várakozásuk szerint jövőre 322 forint körül alakulhat a forint árfolyama.