A szigetországban Valentin-napon jellemzően a nők adnak csokoládét vagy más édességet párjuknak, de nemcsak nekik, hanem közvetlen férfi munkatársaiknak is. Míg előbbi eset a széles körben megszokott, romantikus jelentéssel bír, utóbbi furcsa szokásához nem kapcsolódnak érzelmek.
A japán nők férfi kollégáik megajándékozásával köszönetüket fejezik ki a közös munkavégzésért.
Az így átadott ajándékokra általában „giri choco”-ként hivatkoznak, ami nagyjából „kötelező” vagy „megkerülhetetlen” ajándéknak fordítható.
Ez a megnevezés rámutat arra az okra, miért kritizálják többen ezt az ajándékozási szokást. Egyesek szerint ugyanis ez nyomás alá helyezi a nőket, mert sokan közülük attól tartanak, kihagynak valakit az ajándékozásból, ami később beárnyékolhatja munkakapcsolatukat.
Mások szerint a „giri choco” egyszerű félreértése valaminek, amit a nők maguk sem vesznek annyira komolyan, és aminek kapcsán inkább az figyelhető meg, hogy a nők csak azoknak a férfi kollégáiknak adnak édességet, akikkel közelebbi, jó, de nem romantikus viszonyban vannak. Csokoládéval egyre inkább csak a baráti társaságukhoz tartozó férfiaknak kedveskednek.
A romantikus ajándékozásnak egyébként más neve is van: „honmei choco”-nak hívják azt az édességet, amit a nő a vele intim kapcsolatban álló férfinak ad Valentin-napon.
Nincs ugyanakkor egyetértés abban, melyiknek van nagyobb jelentősége napjaink Japán társadalmában.
Egy 2017-es felmérés szerint a 3M nevű multinacionális vállalatnál, a női válaszadók 40 százaléka tervezte, hogy „giri choco”-t ad munkatársainak. Mások szerint ennek a szokásnak jelentősége évről évre csökken, és helyét a világ más tájain megszokott jelentéssel bíró ajándékozás veszi át.
Tavaly meglepő helyről próbálták felkavarni a csokoládéajándékozás állóvizét. Egy belga csokigyártó, a Godiva, arra buzdított különböző felhívásaiban, hogy minél előbb véget kell vetni a „kötelező csokoládé” ajándékozási gyakorlatának.
„A Valentin-napnak arról kellene szólnia, hogy az iránta való érzéseinkről beszélünk valakinek. Ez nem az a nap, amikor valami kis extrát adunk azoknak, akikkel egy levegőt szívunk a munkahelyen” – fogalmazta meg a cég a japánoknak szánt üzenetet egyik reklámjában.
Idén aztán újabb fordulat történt a csokoládégyártók háborújában, egy merész marketingötlettel.
A Yuraku Confectionery, a Black Thunder nevű legismertebb, egyben olcsó „kötelező csokoládé” gyártóját találták meg egy pimasz Twitter-bejegyzéssel.
Ebben felszólították a konkurens cég dolgozóit, hogy Godiva-termékeket adjanak azoknak, akiket igazán szeretnek, és Yuraku-gyártású csokoládékat „kötelezőként”, hiszen a Black Thunder most már – áll a felhívásban – „hivatalosan a Godiva ajánlásával” válhat a legfontosabb „giri”-vé ezen a napon.
A japán édességiparban egyébként a Valentin-nap kiemelkedőben fontos a kiskereskedelemben, és a nyugati jelentéstartalmak abba való beemelése is elsősorban ennek a szektornak köszönhető.
Egyes boltok éves forgalmuk 70 százalékát elérik eddig a napig, ahogy a napra készülődve a vásárlók egyre több nyalánkságot vesznek.
Annyi bizonyos, hogy erre a kérdésre nehéz határozott válasszal szolgálni.
Például egy újságíró, Ayumi Ichikawa, aki kifejezetten a csokoládéra specializálódott, azt mondja, a legtöbb nőnek nincs különösebb problémája a girivel. Mivel Japánban hagyományosan nagyon erős az ajándékozási kultúra, ezért szerinte sokak számára teljesen természetes, hogy ilyenkor apróságokkal „megköszönik másoknak a nekik nyújtott segítséget”, anélkül, hogy abba romantikus szálat vinnének.
Mások szerint ugyanakkor ez nem ilyen egyszerű. Sejiro Takeshita, egy egyetemi professzor szerint ez a tradíció egyáltalán nem olyan tisztességes, mint amilyennek látszik. Japánban ugyanis március 14-én „Fehér napot” ünnepelnek, amikor is a férfiak adnak csokoládét a nőknek, ilyen módon – fogalmaz a professzor – mintegy bosszút állva rajtuk.
Arra, hogy ez esetleg nem egy ártatlan gesztus, kutatások is rámutatnak. 1996-ban Ogasawa Yuko szociológus egy tanulmányában azt állította, hogy a giri az irodista nők férfiak feletti hatalomgyakorlásának módja.
Egyszerűen rangsorolják a környezetükben lévő férfiakat az ajándékozás révén, és ezáltal hatalmat gyakorolnak felettük.
Más szavakkal, ez azon kevés lehetőségek egyike, amikor a nők kipróbálhatják magukat és befolyásukat a férfiak felett, átlépve a szokott nemi normákat
– ezt Sachiko Horiguchi, a japán Tempel Egyetem kulturális antropológusa mondja. Ugyanakkor – teszi hozzá a szakértő –, több mint két évtizeddel a hivatkozott kutatás után nem úgy tűnik, hogy a japán, irodában dolgozó nők hatalmukat akarják tesztelni a férfiakon ilyenkor.