Ki sem találná, hány évesen nyitunk először bankszámlát

Illusztráció.

Hazánkban a felsőoktatási hallgatók fele már 17 éves korára rendelkezik saját bankszámlával – derül ki a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából. A többség használ digitális banki szolgáltatásokat, és nyitott az újításokra. Pénzügyeiket aktívan kézbe veszik: 91 százalékuk vállal munkát valamilyen rendszerességgel, és 56 százalékuk minden hónapban félre tud tenni 10 és 25 ezer forint közötti összeget. Az első munkahelyen átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás.

Saját bankszámlával a megkérdezett felsőoktatási hallgatók 84 százaléka rendelkezik; 52 százalékuk már 17 éves korára megnyitotta, 47 százalékuk pedig 18-21 éves kora között tette ezt.

Az első bankszámla kiválasztásában egyértelműen a szülők véleménye számít,

más tényezők, mint a kívánt szolgáltatás elérhetősége, a bankfiók közelsége, illetve a hirdetések vonzereje csak elenyésző szerepet játszanak a döntésben.

Az első bankszámlát leginkább 16 és 18 éves kor között nyitjuk meg (62 százalékban), de figyelemre méltó, hogy 24 százalékban már 16 éves kor alatt is rendelkezünk bankszámlával.

Az első bankszámlanyitások mindössze 1 százaléka esik 21 éves kor fölé.

Forrás: Budapest Bank

A felmérésben megkérdezett nappali tagozatos hallgatók 93 százaléka igénybe vesz valamilyen banki szolgáltatást: a bankszámla és bankkártya után a legjellemzőbb a netbank es mobilbanki alkalmazás, és

nyitottak az újításokra, így a mobilfizetésre is.

A válaszok alapján elmondható, hogy a digitális banki szolgáltatásokat nagyobb arányban veszik igénybe a férfi hallgatók: 63 százalékuk használja az internetbankot, 51 százalékuk a bank mobilalkalmazását is, míg ez az arány nőknél 53 és 31 százalék. A mobilfizetés lehetősége is inkább a férfiakat vonzza, 24 százalékuk használja telefonkészülékét a pénztárnál, míg a nők mindössze 10 százaléka fizet így. A felmérés eredményéből az is kiderült, hogy diákhitellel a megkérdezett hallgatók 12 százaléka rendelkezik.

Forrás: Budapest Bank

A Budapest Bank számos olyan szolgáltatást kínál, amelyek megbízhatóak és egyben vonzóak a fiatalok számára: ilyen például az egyre elterjedtebb Budapest Bank Mobilfizetés lehetősége, valamint a kedvező diákszámlánk, a HelloBB

– mondta Zsoldics Arthur, a Budapest Bank lakossági számlavezetési szolgáltatásokért felelős termékcsoport vezetője.

A kutatásban megkérdezett nappali tagozatos hallgatók kétharmada állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, míg egyharmaduk saját maga finanszírozza tanulmányait, ami bevallásuk szerint átlagosan 272 ezer forintos tandíjat jelent szemeszterenként.

A megkérdezett nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, amely tipikusan a szülőktől, nagyszülőktől kapott támogatásból, saját keresetből, illetve ösztöndíjból tevődik össze.

Átlag feletti bevétellel rendelkeznek a 25 éven felüliek, a saját lakásban vagy albérletben élő fiatalok, valamint a szorgalmi időszakban is rendszeresen munkát vállaló hallgatók.

A fiatalok első bankválasztását egyértelműen a szülők döntik el Forrás: Dreamstime

A kutatásban részt vevő hallgatók összkiadása átlagosan havi 80 ezer forintot tesz ki. A legmagasabb kiadás a lakhatás (átlag 33 ezer forint), ezzel a költséggel a hallgatók 58 százalékának kell számolnia. A többség (38 százalék) a szemeszter idején is otthon él családjával, az albérletet (27 százalék) és a kollégiumot (25 százalék) közel ugyanannyian választják, míg saját lakással az egyetemistáknak csak 8 százaléka rendelkezik.

A hallgatók 91 százaléka szokott valamilyen rendszerességgel munkát vállalni.

A tanulmányok melletti munkavállalás elsődleges oka (68 százalék) egyértelműen a bevételszerzés, a szakmai tapasztalatszerzés a dolgozó hallgatók 13 százalékát, az elhelyezkedési esélyek megteremtése 10 százalékát motiválja ebben első helyen. A megkérdezettek harmada a szorgalmi időszak alatt is rendszeresen dolgozik, ők jellemzően szellemi, irodai munkát vállalnak. A nyári szünetben a tanulók 59 százaléka dolgozik rendszeresen, 28 százalék alkalmanként, és jelentős többségük könnyű fizikai munkát végez.

A felsőfokú képzésben tanuló diákok háromnegyedének vannak pénzgyűjtési céljai és minden második diák tud is félretenni minden hónapban Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A megkérdezett diákok háromnegyede gyűjt pénzt valamilyen célra,

havi rendszerességgel az összes válaszadó 56 százaléka spórol, ők jellemzően 10 és 25 ezer forint közötti összeget tesznek félre.

A takarékoskodás két fő célja a felkészülés váratlan kiadásokra (43 százalék), valamint a különböző fogyasztási cikkek megvásárlása (41 százalék), de sokan gyűjtenek lakásra és utazásra is (38-38 százalék). Ha a megtakarítók nemét nézzük, elmondható, hogy a nők jóval magasabb arányban gyűjtenek a váratlan kiadásokra (48 százalék a férfiak 38 százalékához képest), valamint saját lakásra is (47 százalék a férfiak 29 százalékával szemben). A fogyasztási cikkek esetében azonban fordított a helyzet, erre a férfiak 47 százaléka gyűjt, míg a nőknek mindössze 35 százaléka.

A felmérésben megkérdezett hallgatók fizetési elvárása a tanulmányaik befejezése utáni első állandó munkahelyükön átlagosan nettó 211 ezer forint, ami lényegében a jelenlegi nettó átlagkeresetnek felel meg. Az átlagosnál magasabb a fizetési igényük a mesterképzésben résztvevőknek, a szemeszterek során is rendszeresen munkát vállalóknak, valamint a műszaki és informatikai képzéseken tanulóknak. Az elhelyezkedési esélyeket tekintve optimistának mondhatók a hallgatók, háromnegyedük arra számít, hogy a tanulmányainak megfelelő területen találnak munkát. A magyar egyetemisták több mint fele szeretne valamilyen időtávban külföldön is dolgozni, elsősorban tapasztalatszerzés céljából.