Meddig éri meg az államnak a kisadózás?

Töretlen a kisadózás, elsősorban a kata népszerűsége, elsősorban a kedvező adózás miatt. De vajon meddig éri meg mindez az államnak?

A kisadózással vélhetően az volt a célja az államnak, hogy aki vállalkozóként keveset keres, így a megélhetése is szerényebb, az kevesebb adót is fizessen (akár havi 50 ezer forint adó, 4 ezer forint iparűzési illeték, 5 ezer forint éves kamarai hozzájárulás). Az éves legmagasabb bevételi összeget 6 millió forintban határozták meg.

Ez a határ azonban már megduplázódott, az adóterhek növekedése nélkül. Így azonban már vélhetően nem annyira kedvező az államnak.

A kisadózók dönthetnek afelől, hogy 50 vagy 75 ezer forint adót fizetnek. A gyakorlatban a kettő közötti fő különbség a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időben van: a 75 ezer forintos adó esetén teljes szolgálati idő jár, az 50 ezres után viszont 1 év csak 0,7 évnek számít (vagyis a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem beszámítása is ezzel arányos).

A vállalkozó részéről tehát ott van üzlet ebben, hogy jelentősen csökken az adóterhelése, de cserébe alig kap valamit nyugdíjas korában, vagy ha keresőképtelenné válik. De egy vállalkozónál ez tényleg lehet egy jó üzlet, például ha átmenetileg kevesebbet keres, vagy ha a megélhetése ettől függetlenül biztosított.

Sok olyan eset akad azonban, ahol a vállalkozás inkább kényszer, ha nem is abban az értelemben, ahogy a bújtatott foglalkoztatást az adóhivatal érti.

Amikor egy pályázó elfogad egy állásajánlatot, akkor több érv mutatkozik a vállalkozás mellett, mint az alkalmazotti státusz mellett.

Még akkor is, ha a katások esetében feltétlenül figyelni kell arra, hogy máshonnan is legyen bevétel.

Jobb ez a munkáltatónak is, hiszen vállalkozóként semmilyen járulék nem rakódik rá, míg alkalmazottként a nettó bér 1,82-szeresét kell kifizetnie.

Ha viszont (legalábbis rövid távon) mindkét fél jól jár, akkor szükségszerűen az állam veszít.

A kisadózás a vállalkozóknak és a munkáltatóknak egyaránt megéri - az államnak ez akkor lesz egyre fájóbb, ha a katások száma a foglalkoztatottak terhére növekszik majd Forrás: Shutterstock

A minimálbér szintjén az állam bevétele a járulékokból 81 ezer forint. Ez már eleve több, mint a katás vállalkozótól befolyó 50+4 ezer forint. A garantált bérminimum esetén pedig 106 ezer forint az állam bevétele. A 338 ezer forintos bruttó átlagbérnél ez már a családi kedvezmény figyelembevételével 175 ezer forint, vagyis az állami bevétel különbözete 121 ezer forint.

A katás vállalkozók száma novemberben lépte át a 300 ezret. Ha úgy számolunk, hogy a harmaduk az alkalmazotti státusz helyett választotta ezt az adózási módszert, akkor - az átlagbérrel számolva - 145,2 milliárd forint jön ki.

A kérdés ezek után, hogy meddig folytatódik a katás vállalkozók számának eddigi gyors növekedése, és ha igen, meddig.

Az állam számára ez addig előnyös, amíg a katások nem a foglalkoztatottak terhére csökkennek,

ellenkező esetben ez komoly veszélyt jelenthet az államháztartás bevételeire.

Cikkünk a Növekedés.hu írása alapján készült.