A Szerencsejáték Zrt.-nél a lottónyereményekre vonatkozó halmozódás menetével kapcsolatban elmondták például, hogy
maximum 1 éven át halmozódhat a nyeremény egy-egy nyerőosztályban. Amennyiben nem születik nyertes, abban az esetben sem kell búsulniuk a játékosoknak, mert minden ilyen alkalommal tovább nő a következő héten elnyerhető összeg.
Ha véletlenül 1 éven belül az utolsó nyerőszámsorsolás után sem viszik el a jackpotot, akkor fel kell osztani a részvételi szabályzat megfelelő szabályai szerint az azon a sorsoláson született nyertesek között.
Ennek egyik legfőbb oka, hogy ne fordulhasson elő, hogy a jackpot nagyobb, mint amennyibe az összes lottóvariáció kitöltése kerül. Az ötösre az esély 1: 43 949 268-hoz, vagyis ennyi szelvényt kellene kitölteni ahhoz, hogy valakinek biztosan ötöse legyen. Ez most a 250 forintos szelvényár mellett valamivel kevesebb, mint 11 milliárd forintba kerülne és egy számítógépes programmal elvileg megvalósítható. Persze akinek erre lenne pénze, óriásit kockáztatna, ha ugyanis másvalakinek is telitalálata lesz, máris feleződik a nyeremény.
Még nem fordult elő, hogy 52 héten keresztül senkinek se legyen ötöse. Ennek nem túl nagy a valószínűsége, ugyanis egy jackpot utáni héten is több, mint hárommilió szelvény fogy (persze ez nem hárommmillió különböző variáció), a nyeremény növekedésével pedig ez folyamatosan nő. 52 hét alatt az eladott szelvények száma összesen meghaladhatja a 300 milliót is.
Ami az Eurojackpotot illeti, ott maximum 90 millió euróig halmozódhat a főnyeremény a jelenlegi szabályok szerint, és minden olyan összeg, ami e fölött képződik, az az alatta levő nyerőosztály nyereményeit, vagyis az 5+1 találatot elérőkét növeli.
Az Ötöslottó 62 éves története során, a halmozódás bevezetését követően a leghosszabb öttalálatos nélküli időszak 2003-ban fordult elő, akkor 38 héten keresztül nem volt telitalálatos szelvény.
Az Ötöslottó eddigi legnagyobb nyereményét 2003. november 29-én vitte el egy szerencsés játékos, aki Sárváron adta fel a szelvényét, amellyel több mint 5 milliárd forintot nyert. Ami a rekordnyereményt illeti, egy magyar játékos 2017. február 10-én csaknem 6 milliárd forint értékű euróval lett gazdagabb, miután megnyerte az Eurojackpot főnyereményét.
Nos, tavaly a számsorsjátékok értékesítéséből befolyt összeg meghaladta az éves árbevétel több mint 20 százalékát. A Szerencsejáték Zrt. kutatási eredményei azt mutatják, hogy az emberek leginkább a magas főnyeremény megszerzése miatt játszanak szerencsejátékokat. A megkérdezettek kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a kiválasztott szerencsejátéknál a főnyeremény nagysága befolyásolta őket leginkább.
Hetente átlagosan 1,3 millió ember játszik Ötöslottót, amely a legnépszerűbb játékunk, ezt követi a Hatoslottó és a Skandináv lottó.
A játékosoknak egyébként minden esetben 90 napon belül kell jelentkezniük a nyereményükért. Az első dolga egy nyertesnek, hogy fel kell hívnia a nagynyertes telefonszámot, amely egy feddhetetlen munkatársuknál csörög, aki az eredmények ismeretében számít is a hívásra. Ilyenkor mindig meggyőződnek róla, hogy a vonal túlsó végén valóban a nyertes van-e. Az általuk feltett kérdéseket ugyanis csak a nyertes szelvény birtokában lévő játékos tudja megválaszolni. A hazai lottójátékok esetében a nyeremény kifizetése mindig átutalással történik, forint alapú bankszámlára.
Érdekesség, hogy míg más országokban a nyertesek szívesen vállalják a nyilvánosságot, addig Magyarországon szinte kivétel nélkül mindenki az anonimitást választja.
Azonban nem volt ez mindig így: 1993-ig a szelvények hátoldalára ráírhatták a nevüket a játékosok. 1960-ban például egy fiatal lány, Kovács Ildikó több szelvénnyel is játszott, és mindig ugyanazokat a számokat jelölte be. A sorsoláson összesen 3 szelvény nyert, ebből kettő a lányé volt, és így a nyereménynek a kétharmadát vihette el. Egészen pontosan másfél millió forintot nyert, ami ma a százszorosát érné.