Miközben az amerikai 1 százalék vagyona az 1920-as évek óta nem látott szintre emelkedett az elmúlt időszakban, a vagyoni koncentráció szintén közel száz éve nem tapasztalt szintre fokozódott – írja elemzésében Gabriel Zucman, a University of California professzora. Zucman emellett kimutatta, hogy
az elmúlt évtizedekben jelentős vagyoni koncentráció volt megfigyelhető Kínában és Oroszországban is,
de hasonló – bár szerényebb mértékű – tendenciát lehetett tapasztalni Franciaországban és az Egyesült Királyságban.
Összevetésképpen, 1929-ben – a nagy gazdasági világválság kitörésének évében – az amerikai top 1 százalék vagyona közel 25 százalékát tette ki az amerikai háztartások összvagyonának. Ez az arány aztán csökkenésnek indult az 1930-as években, majd az 1970-es évekre egészen 10 százalék alá süllyedt. A fordulat az 1980-as években jött el, amikortól folyamatos emelkedés kezdődött, és mára a leggazdagabbak vagyoni aránya újra megközelíti a 20 százalékot.
Komoly problémát okoz azonban, hogy
mára rendkívül nehéz lett pontosan mérni a gazdagok vagyonát.
Az 1980-as évektől kezdődően ugyanis hatalmas üzletág alakult ki a nemzetközi vagyonkezelés körül, aminek következtében egyre bonyolultabb követni az olyan tételeket, mint a pénzügyi portfóliókból származó vagyongyarapodás – hangsúlyozza a kutatás.
Más adatok emellett kimutatták, hogy a 2008-as válság csak tovább nyitotta a vagyoni ollót. Míg a legjobban keresők bevételei 4 százalékkal estek a válság hatására, addig az alsó jövedelmi csoportoknál ez a csökkenés 20 százalékos volt. Mindeközben a munkanélküliségi ráta igen kedvezően alakult, ahogy a 2009-es 10 százalékról mára 4 százalék körüli szintre süllyedt az Egyesült Államokban.
Van azonban olyan elemző is, aki szerint az amerikaiaknak nem az egyenlőtlenségtől kellene igazán félniük. Jesse Colombo, a Real Investment Advice elemzője szerint az amerikai vagyoni egyenlőtlenség nem tartós állapot, mivel erősen kötődik az egyes eszközár buborékok felfúvódásához és kipukkadásához.
Éppen ezért a szakember szerint az amerikai társadalomra nézve sokkal veszélyesebbek a most látható eszközár buborékok, mint az időszakos egyenlőtlenség.
Főként azért, mert – mint Colombo is jelezte – az amerikai vagyoni egyenlőtlenség legfontosabb előidézője az 1920-as években éppen egy masszív részvénypiaci buborék volt.