Hongkong nemcsak a világ egyik legdrágább városa, ami területéhez mérten kiemelkedő gazdasági teljesítményt produkál, hanem egyben a legnehezebben élhető is. Az Origo ebben a cikkében mutatta be az ottani áldatlan lakáshelyzetet, ebben pedig arról írt, hogy már a közeli jövőben összedőlhet a több mint 200 apró szigetből álló, 7,5 milliós népességszámú, különleges státuszú városállam ingatlanpiaca, amely egyre megfizethetetlenebb árszínvonalon működik.
A mind drágább és kisebb lakások mellett azonban egy új trend is megjelent a városállamban, ez pedig a konténerlakásoké.
Ezek a furcsa otthonok jellemzően a még be nem épített peremterületeken találhatók, és két közös vonásuk van. Az egyik, hogy az ottani viszonyok között tekintve jóval könnyebben megfizethetőek, mint a parányi és méregdrága hagyományos lakások, a másik pedig az, hogy nagy részük lényegében illegális, mivel kialakítása nem feltétlen felel meg a helyi építésügyi szabályoknak. Szellőzés, világítás, tűzbiztonsági előírások: ezek mind olyan szempontok, melyeket a telepített konténerlakások többsége nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően teljesít. Egy helyi földmérési és ingatlanügyi vállalkozás vezetője szerint a hirdetésekben bérletre vagy eladásra kínált előregyártott lakások 99,9 százaléka nem felel meg a hatályos előírásoknak.
További fontos szempont az is, hogy ezek a viszonylag komfortos otthonok nem védettek a szélsőséges időjárási körülmények, például a Hongkongra is időnként lecsapó tájfunok ellen.
Hongkongi illetékesek azt is elismerik, hogy nem rendelkeznek pontos nyilvántartással a telepített konténerlakások számáról, így azt sem tudják, hányan élnek azokban.
Az előregyártott otthonok népszerűsége minden bizonnyal az egyre nagyobbra növő ingatlanpiaci lufinak köszönhető, ebben a városvezetés is egyetért.
A lakásügyi hatóság szerint az átlagos várakozási idő egy lakásra öt és fél év, ami kétszerese a 2012-esnek.
A konténerlakások pedig olcsóbb megoldást jelentenek, mint a hagyományos társasházi lakások, ezért kormányzati támogatással keresik azok telepítésének lehetőségeit. Egy kísérleti programban 90 előregyártott házat telepítenének a városállam szegényebb kerületeiben, így vizsgálva, azok milyen hatással lennének a lakhatási gondokra.
Hongkongban különösen a Markbox nevű vállalat termékei a népszerűek. A cég évente mintegy 200 konténert gyárt, melyeket kialakítástól függően szabadtéri rendezvényekre, tárolásra, vagy épp étkeztetésre is használnak.
A legelterjedtebb típusuk a 30 négyzetméteres, amelyhez 19 ezer amerikai dollárnak megfelelő összegért lehet hozzájutni (kb. 5,3 millió forint).
Ez az összeg így is a fele annak, mint amennyit a legkisebb, szerény hongkongi garzonért fizetni kellene.
Egy konténerotthonban élő házaspár pedig elmondta: a peremterületekben jobb a levegő és kisebb a nyüzsgés, mint a városállam belső részein. 19 négyzetméteres konténergarzonuk ugyan nem nagy, de a városban 20 százalékkal többet kellene bérleti díjként fizetniük egy hasonló méretű lakásért, mint most. Jelenlegi lakásukat 160 ezer forintnak megfelelő összegért bérlik. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a konténer telepítése nem volt jogszerű, és valószínűleg mozdulniuk kell akkor, amikor a városi hatóságok az utolsó szabad területeket is kijelölik beépítésre.