2019. június 26-ig minden pénzügyi intézménynek el kell végeznie azon ügyfelei teljes körű ügyfél-átvilágítását, akikkel 2017 júniusa előtt létesített ügyfélkapcsolatot, és akik esetében nem rendelkezik a jogszabály által előírt adatokkal, dokumentumokkal. Erre a 2017 júniusában hatályba lépett, pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) előírása szerint kötelesek a magyarországi hitelintézetek.
Az előírt adatok hiányában az ügyfelek 2019. június 26. után – a hiány pótlásáig – nem tudnak újabb ügyleteket indítani. Az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok, dokumentumok postán, élő videóbanki vagy netbanki úton is megadhatók - hívja fel a figyelmet a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium közös sajtóközleménye.
Az ázsiai tőzsdék is megérezték pénteken a rendkívül kiábrándító kínai külkereskedelmi adatokat. A világ második gazdaságának exportja ugyanis több mint 20 százalékot esett februárban, ami sokkal több, mint amennyit az elemzők vártak.
A kínai export februárban váratlanul 20,7 százalékot gyengült éves alapon, ami jóval több a várt 4,8 százalékos lassulásnál. A teljes képet némileg árnyalja, hogy erre a hónapra esett idén a holdújévi leállás, vagyis önmagában a februári adat még nem feltétlenül ok a komolyabb a pánikra.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint januárban 4,4 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5 százalékkal emelkedett a termelés.
A szakember szerint az első félévben gyengébben teljesíthet a magyar ipar, a második félévben jöhet némi élénkülés. Összességében a mostani kilátások alapján 2019-ben 3-4 százalékos növekedéssel lehet számolni.
A Magyar Posta bejelentette, hogy idén 30 ezer dolgozóból több mint 23 ezer 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztésben részesül, azaz 2017 óta átlagosan 40,4 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre az intézménynél.
A Hankook is bejelentette a héten, hogy 2019-ben átlagosan 13,6 százalékos alapbéremelést hajt végre. A béremelés visszamenőleges hatályú, és 2019. január 1-jétől lép életbe.
Az Európai Bizottság március 5-én összesen közel 370 millió euró bírságot szabott ki amiatt, hogy autóbiztonsági alkatrészeket beszállító vállalkozások éveken keresztül kartelleztek egymással. Ez az eljárás csak a jéghegy csúcsa: a Bizottság az elmúlt öt évben több mint kétmilliárd euró bírsággal sújtott gépjárműalkatrész-beszállító cégeket a fogyasztók megkárosítása miatt.
A Bizottság most zárult kartelleljárása is, amelyben a hatóság megállapította, hogy három, a BMW- és Volkswagen-csoportnak biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykerekeket beszállító vállalkozás éveken keresztül kartellezett egymással.
A Pest megyei Monoron már elindult az az okosváros-pilotprojekt, amelynek sikere az egész ország képét átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is színesítik a terveket.
Az ok, hogy Monorra esett a választás a város fekvése, mérete és lakosságszáma (18500 fő). Olyan kisváros, amely évtizedek, sőt évszázadok óta körzetközponti szerepet is betölt.
Az Európai Unió Bírósága nemrégiben hatályon kívül helyezte a porszívók energiacímkéinek alkalmazását elrendelő döntést, mivel azok félrevezethették a vásárlókat. Ezentúl tehát már nem lesz kötelező az EU-ban energiacímkét készíteni a gyártóknak porszívóikhoz.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a forgalomba hozható készülékekre vonatkozó előírások is megváltoznak. Az ITT olvasható cikkünkben segítünk eligazodni a porszívók körül kialakult zűrzavaros európai helyzetben!
Az ágazati gyorsjelentés szerint tavaly ezermilliárd forint fölé emelkedtek a biztosítási díjbevételek, ezzel történelmi csúcsot ért el a szektor, jelentette az Origóhoz eljuttatott közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Tavaly a társaságok gyorsjelentése szerint a MABISZ jelenlegi tagjai összesen 1.042.009.632 ezer forint díjbevételt könyvelhettek el. Ez közel 80 milliárd forinttal haladja meg ugyanezen kör tavalyi eredményeit, ami 8,03 tizedes növekedést jelent.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten közölte, hogy járműipari alkatrészgyártó üzemet épít a francia GMD-csoport Dorogon 14,5 milliárd forintos beruházásként, amelyhez a kormány 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltásához ilyen beruházások kellenek, a siker alapja a legmodernebb technológiai színvonal alkalmazása. A beruházásért komoly verseny alakult ki, a GMD-csoport leányvállalataival a világ 14 országában van jelen, azokba is vihette volna az új gyárat, tette hozzá.
A Ford 1,48 millió F-150 pickupot hívott vissza az Egyesült Államokban és Kanadában a sebességváltók esetleges meghibásodása miatt. Az intézkedés a 2011-2013 között gyártott, hatfokozatú automata sebességváltóval szerelt járműveket érinti.
Ezeknél a pickupoknál ugyanis néha a sebességváltó a sofőr szándékától függetlenül, menet közben visszaválthat első fokozatba, aminek következtében a vezető elveszítheti az uralmat a gépjármű felett.
A külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a Hamburger Hungária Kft. 14,091 milliárd forintból fejleszti a dunaújvárosi papírgyárat 2022-ig. A versenyképességhez és a fenntarthatóságot javító gyárfejlesztéshez a kormány 1,637 milliárd forinttal járul hozzá.
Az üzem évente 800 ezer tonna hulladékpapírt hasznosít újra, az anyacég pedig 150 milliárd forintot fektetett be Magyarországon az elmúlt 10 évben. Utóbbiaknak köszönhető, hogy a papírgyártás energiafelhasználása harmadával csökkent, a szén-dioxid-kibocsátás pedig a felére esett vissza.
A héten nagyot estek a tőzsdén a Raiffeisen Bank International részvényei, miután olyan hírek jelentek meg, hogy a pénzintézet pénzmosási botrányba keveredhetett.
A Reuters szerint a bankcsoportnál 634 millió dollárnyi gyanús pénzmosás történt, amely egy litván bankhoz kötődik. A feltételezések szerint valószínűleg orosz eredetű pénzek kifehérítéséről és több milliárd euróról lehet szó.
Rontotta növekedési és inflációs előrejelzését az Európai Központi Bank (EKB), elismerve, hogy az euróövezet gazdasági növekedésének lassulása a korábban gondoltnál hosszabb és mélyrehatóbb lesz.
A kormányzótanács csütörtöki kamatdöntő ülése után kiadott prognózis szerint a 19 tagú euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) idén 1,1 százalékkal, jövőre 1,6 százalékkal emelkedhet.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a várakozásoknál jóval gyorsabban, 5,4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom januárban, érdemben gyorsulva a decemberi 3,8 százalékos növekedést követően.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,2 százalékponttal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 3,5 százalékra emelkedett februárban a januári 3,2 százalékot és a decemberi 2,8 százalékot követően.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a maginfláció hat éve, 2013 februárban volt ennél magasabb, 3,6 százalék, 2018 februárjában 2,4 százalékot mértek. Az elmúlt egy évben egyértelműen az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, ami a maginfláció emelkedésére is hatott.