A beszámolóban kiemelték: Magyarországon egyre kevésbé jelent gondot egy jelentősebb, az átlagos félhavi nettó jövedelemnek megfelelő váratlan kiadás rendezése.
A válaszadók több mint fele hitel vagy kölcsön felvétele nélkül is fedezni tud egy előre nem látható kiadást
- tették hozzá utalva arra, hogy ez az adat 10 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi átlag.
A közleményben emlékeztettek az MNB adataira, miszerint tavaly a magyar háztartások 2500 milliárd forinttal növelték megtakarításaikat, ami a GDP 5,9 százaléka.
A felmérés szerint a magyarok tudatosan spórolnak, de megtakarításaikból jellemzően nem lesz befektetés, az európai átlaghoz képest több mint kétszer annyian tartják megtakarításaikat készpénzben.
Magyarországon a második legnépszerűbb spórolási forma a megtakarítási számla, amellyel a válaszadók több mint harmada rendelkezik szemben az európai közel 60 százalékkal.
Az értékpapírok és részvények lehetőségével a magyarok kevesebb mint 15 százaléka él.
A magyarok elsősorban váratlan kiadásokra tesznek félre: 10-ből 7 válaszadó emiatt takarékoskodik - állapították meg a felmérés készítői.
A második legmeghatározóbb cél utazásra spórolni, a harmadik pedig a gyermekek és unokák számára tenni félre a pénzt.
Az előző évhez képest nem változott azok száma, akik idős korukra tesznek félre, az európai átlaggal összhangban a válaszadók majdnem negyede mondta azt, hogy nyugdíjas éveire spórol - közölte az Intrum.
Deszpot Károly, az Intrum üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója a közlemény szerint elmondta, a pénzügyi tudatosság növekedése érezhető Magyarországon, régiós szinten itt a legtudatosabbak az emberek, ha öngondoskodásról van szó.
Magyarországon nagyobb arányban spórolnak az emberek öngondoskodási célra, mint Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Romániában
- jegyezte meg.
A reprezentatívnak tekinthető kutatásban - amelyet a vállalatcsoport évente elkészít - Európa 24 országából közel 25 000 válaszadó, köztük 1004 magyar vett részt.