Kínában bejelentették az idei évre vonatkozó hivatalos növekedési várakozásokat. A kormány 6,0-6,5 százalék közti GDP-növekedést vár 2019-re, ami elmarad a 2018-as 6,6 százalékos bővüléstől – a tavalyi ütem a leggyengébb volt 1990 óta.
Ezzel együtt Li Ko-csiang miniszterelnök közölte, a kormány növelni akarja a kiadásokat, fokozni kívánja a külföldi cégek hozzáférését a kínai piacokhoz, valamint
közel 300 milliárd dollár értékű adócsökkentést akar végrehajtani.
A közel 2 ezer milliárd jüanos (298 milliárd dollár) adócsökkentési program keretében 10-ről 9 százalékra csökkentenék az áfát a szállítmányozás és az építőipar területén, míg a feldolgozóipari áfa 16-ról 13 százalékra csökken – jelezte a kormányfő.
A kormány továbbá 7,5 százalékkal, 1200 milliárd jüanra emelné a hadi kiadásokat, azonban ez a növekedési ütem elmarad a tavalyi 8,1 százalékostól. A miniszterelnök hozzátette, a jövőben is óvatos monetáris politikát szeretnének folytatni, és ahogy eddig,
ezt követően is használni fogják a tartalék-követelményeket politikai eszközként.
Peking tavaly többször is csökkentette a kereskedelmi bankok tőketartalék-követelményeit, amivel a kormány a hitelezés fokozását kívánta támogatni.
Noha elsőre a növekedési cél kijelölése tűnhet a bejelentés legizgalmasabb pontjának, számos elemző szerint az igazán érdekes rész a kínai piacok erőteljesebb megnyitása a külföldi vállalatok előtt. A kínai állami korlátozások egyrészt régóta problémát jelentenek a cégek számára, másrészt a tervet Peking stratégiailag is igen jól használhatja az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások során.
Nem meglepő tehát, hogy a JPMorgan elemzője, Alexander Treves jelezte, a világ második legnagyobb gazdaságának lassulása teljesen normális folyamat. A piacok megnyitása azonban igen jó hírnek számít – tette hozzá. Treves szerint a befektetőknek is hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy Kína már nem nő olyan ütemben, mint 10-15 évvel ezelőtt, de ezzel önmagában nincs semmilyen probléma.
Egyre nagyobb figyelem irányul azonban a gazdasági növekedés minőségére, vagyis ma már sokkal izgalmasabb, hogy mennyire fenntartható a bővülés.
A befektetők számára azonban már a múlt héten is érkeztek jó hírek. Az MSCI ugyanis közölte, jelentősen megnöveli a kínai részvények arányát a benchmark indexeiben. Ez egyébként Kína számára is kedvező, mivel így több milliárd dollárnyi friss tőke áramolhat a gazdaságba.
Bár Kína gazdaságáról sokat lehet hallani, és az elemzők mellett a piaci szereplők számára is kiemelt téma, annak teljes mérete mégis elég nehezen átlátható. A Bloomberg most összegyűjtött egy adatsort, amelyből a friss növekedési hírek is pontosabb megvilágítást kapnak.
Tavaly a GDP 6,6 százalékkal 90 ezer milliárd jüanra bővült, ami növekedési ütemnek vérszegény volt, de látni kell, hogy az elmúlt 20 évben 10-szeresére nőtt a kínai bruttó hazai termék. Emellett 2018-ban 13,61 millió új városi munkahely keletkezett az országban, ami meghaladja például Belgium teljes lakosságát.
Minden egyes nap átlagosan 18 000 új vállalkozást indítottak el Kínában, aminek következtében a piaci szereplők összesített száma már meghaladja a 100 milliót.
Eközben több mint 14 millió vidékről származó kínai kapott állandó tartózkodási engedélyt városokban.
A beruházások tekintetében 4100 kilométernyi gyorsvasutat helyeztek forgalomba, ami a Föld átmérőjének nagyjából harmada. Emellett több mint 6000 kilométernyi autópályát és több mint 300 000 kilométernyi vidéki utat építettek vagy fejlesztettek.
További érdekesség, hogy a 60 éves, illetve annál idősebb kínai lakosság száma elérte a 250 millió főt.
Összevetésképpen, ha a kínai idősek egy külön ország lakosságát alkotnák, akkor a világ ötödik legnépesebb államát adnák.