Megjegyezte, hogy az előzetes számok alapján
a magyarországi biztosítók együttes díjbevétele tavaly átlépte az 1000 milliárd forintot,
a díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor elmaradt a nyugat-európai országok szintjétől.
Gion Gábor a biztosítói és pénztári piacon is szükségesnek nevezte a garanciarendszer kiépítését, amely az elképzelések szerint nem jelent majd jelentős anyagi terhet a piaci szereplőknek.
Megkerülhetetlennek nevezte a digitalizációt a szektorban, hozzátéve, a pénzügyi tárca az elektronikus ügyintézés előtt álló akadályok lebontásában partner lesz.
A PM államtitkára kitért arra is, ha az Európai Unió gazdaságának növekedése nem lassul drasztikusan, a magyar gazdaság 4 százalék feletti mértékben – az uniós növekedés felett 2 százalékponttal – nőhet az idén is.
A biztosítási szektorban a bővülés egyik fő lehetséges területének nevezte az egészségbiztosítást, amelynek népszerűségét egyelőre a szolgáltatások magas díja mérsékli.
A tervezett, nyugdíj-előtakarékossági célú államkötvényről azt mondta, az nem jelent veszélyt a nyugdíjbiztosításokra, bár kétségtelen, hogy azokkal versenyző megtakarítási forma lesz.
Gion Gábor elmondta: tavaly az szja-bevallások alapján 710 ezer ember vett igénybe a nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezményt 28 milliárd forint értékben. A visszaigénylők száma több mint százezerrel emelkedett – fűzte hozzá.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke az egységes baleseti bejelentőt felváltó, a Mabisz által kifejlesztett e-kárbejelentőről elmondta, hogy bevezetése óta mintegy 170 ezren töltötték le, és hozzávetőleg 1000 kárbejelentés érkezett ezen keresztül. Megerősítette ugyanakkor, hogy
a jövőben sem szűnik meg a papír alapú kárbejelentés.
Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője arról beszélt, hogy az öngondoskodási termékek szerződésszámainak növekedése nem követte a gazdasági bővülés ütemét, ráadásul a hozamok is gyengék voltak. A biztosítói piac fióktelepek nélkül számított éves díjbevétele 1081 milliárd forintot ért el, 86 milliárd forinttal, 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, több mint kétszeres ütemben a piaci szereplők által a vártnál.