A török GDP – szezonálisan kiigazítva – 2,4 százalékkal zsugorodott 2018 negyedik negyedévében, míg az azt megelőző negyedévben 1,6 százalékos volt a gyengülés – derül ki a most közzétett adatokból.
Ezzel pedig a török gazdaság hivatalosan is recesszióba süllyedt,
mivel a szakmai konszenzus szerint akkor beszélhetünk egy nemzetgazdaság recessziójáról, ha a GDP egymás után két negyedévben csökken a korábbi három hónaphoz képest. Éves összevetésben a török GDP 3 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó három hónapban.
A friss adatok azt mutatják, hogy megtört a 2009 óta tartó folyamat, melynek során Törökország szinte töretlen bővülést mutatott. Az elmúlt évtizedben ugyanis Recep Tayyip Erdogan elnök mindent megtett a török gazdasági teljesítmény fokozása érdekében, ráadásul a jegybank is alacsonyan tartotta a kamatokat.
Ennek következtében a nemzetközi tőke elárasztotta Törökországot, ahogy a világ az olcsó jegybanki pénz korát élte.
Nem meglepő, hogy ebben az időszakban a török GDP átlagosan 7 százalékkal erősödött negyedévenként, azonban tavaly a helyzet alapjaiban változott meg.
A török líra ugyanis tavaly összeomlott, és 30 százalékot zuhant a dollárral szemben, ráadásul a kormány példa nélküli diplomáciai konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal. Mindennek következtében a nemzetközi befektetők elkezdtek menekülni a török piacokról, aminek meg is lettek a negatív hatásai. Mivel minden szereplő megijedt attól, hogy Törökország hosszú ideig nehéz helyzetben maradhat,
a külföldiek elkezdtek kivonni a tőkét az országból, a hazai háztartások és vállalatok pedig elkezdték leépíteni a hitelállományaikat.
Ezzel párhuzamosan a belső fogyasztás – éves alapon – 8,9 százalékkal csökkent a megelőző negyedévben. Az egy főre jutó GDP eközben 9 632 dollárra esett, szemben a 2017-ben mért, némileg 10 000 dollár fölötti szinttel. Az év egészét nézve a török gazdaság 2,6 százalékkal bővült.
Mindezek ellenére a török pénzügyminiszter, Berat Albayrak úgy látja, a jó hír az, hogy a legrosszabbat már maga mögött tudhatja Törökország. Hozzátette, a gazdaság egy gyors növekedési pályára állt, és az emelkedő export, illetve a turizmusból származó bevételek lehetnek a bővülés motorjai. A líra egyébként idén a harmadik legrosszabbul teljesítő feltörekvő devizának számít, és nagyjából 3 százalékos mínuszban van az amerikai dollár ellenében.
„Törökország az egyik leggyorsabban növekvő feltörekvő gazdaság volt 2017-ben, de a növekedése mögött nem állt egyensúly. A túlzott kormányzati kiadások és a gyors hitelnövekedés felpörgette az importot, valamint szélesítette a folyó fizetési mérleg hiányt.
Nem meglepő, hogy végül a gazdaság fizette meg az árát a múltbéli túlzásoknak"
– foglalta össze a helyzetet egy Bloomberg közel-keleti szakértője, Ziad Daoud.
Noha a török kormány erőteljes lépésekkel igyekszik növelni a bankok hitelezési aktivitását a gazdaság felpörgetése érdekében, az általános kilátások egyelőre még igen komorak. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a török GDP 2019 első felében még zsugorodhat, azt követően viszont
valóban jöhet egy növekedési hullám, de ez is csak 3 százalék alatti átlagos, évesített emelkedést hozhat.
Az elemzők szerint a legnagyobb probléma az lehet, hogy a török recesszió és felívelés nem a klasszikus V alakot mutatja majd. Vagyis nem lesz egy hirtelen és gyors növekedés a süllyedést követően, hanem lassú, hosszan elhúzódó talpra állásra kell számítani.