Noha már a 2008-as válság kitörése előtt, és főleg azt követően, felmerült, hogy a Wall Street-i bankárok kompenzációs rendszere súlyos pénzügyi veszélyt jelent a rendszer egészére nézve, az elmúlt évtizedben csak igen mérsékelt előrelepés történt az ügy megoldása felé. A legfontosabb az volt, amikor 2010-ben elfogadták az úgynevezett Dodd-Frank törvényt, amely egyebek mellett előírta egy sor szabályozás beiktatását a cégvezetők kompenzációs gyakorlataiban. Ennek mérsékelt sikerét elég jól mutatja, hogy a MarketWatch tavaly szeptemberi cikke szerint
a 12 szabályból 5-öt még mindig nem sikerült véglegesíteni
– írja a Business Insider.
Nem meglepő, hogy a gazdasági válság okainak vizsgálatára létrehozott kétpárti bizottság (Financial Crisis Inquiry Commission) keményen kritizálta a lényegében még most is fennálló kompenzációs rendszert, amely a válság előtt alakult ki a Wall Streeten.
A bizottság a véglegesített jelentésében hangsúlyozta, egy olyan kompenzációs rendszer alakult ki, amely az olcsó pénz, az erőteljes verseny, valamint a laza szabályozások időszakában nem törődött kellően a hosszú távú következményekkel. Kiemelték, egy ilyen rendszer alapvetően támogatja a nagymértékű fogadásokat, melyeknél – a fennálló környezet támogatása mellett – a potenciális haszon magas, a veszteség lehetősége pedig korlátozott. Ez a trend pedig széles körben megfigyelhető volt a nagyvállalatok igazgatótanácsitól kezdve a jelzálogbrókerek legalsóbb szintjéig.
Ahogy azonban a válság szép lassan elmúlt, az új szabályozások hatásai mérsékeltek voltak, a Wall Street juttatásai pedig ismét elkezdtek fölfelé kúszni a válság mélypontjáról. Most azonban úgy tűnik,
az amerikai szabályozó hatóságok ismét napirendre vehetik a fizetések és juttatások kérdését,
és elérnék például, hogy egy vállalat ne tudjon magas bónuszokat fizetni, ha folyamatosan veszteséget termel.
A The Wall Street Journal riportja szerint az illetékes hatóságok egyelőre az elején vannak egy újabb szabályozási folyamatnak. A lapnak a Szövetségi Betétbiztosító (FDIC) és jegybank szerepét betöltő Federal Reserve megerősítette, hogy elkötelezettek a szabályozás véglegesítése mellett, míg a harmadik fontos félnek számító bankfelügyelet (OCC) nem kommentálta a lap értesüléseit.
Mindazonáltal a hatóságoknak nem lesz könnyű dolguk, ha valóban új szabályokat akarnak életbe léptetni. Ehhez ugyanis hat különböző ügynökségnek kellene egyezségre jutnia. Az említett három mellett ott van még az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), a Nemzeti Hitelszövetkezet, valamint az amerikai ingatlanpiacot szabályozó ügynökség is.
Ráadásul az sem kecsegtet túl sok reménnyel, hogy
a válság után az Obama-kormány kétszer is nekifutott hasonló intézkedéseknek, de mind a kétszer elképesztően súlyos ellenállásba ütközött a pénzügyi szektor részéről.
Eddig az utóbbiak állnak nyerésre, mivel a javaslatokat soha nem véglegesítették. A kérdés most az, eredményesebb lesz-e egy újabb kísérlet.