Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A pénzzel való tréfálkozásnak régóta visszanyúló hagyománya van. Az Economic Times indiai szerkesztői egészen a két világháború közötti évekig tekintettek hátra, hogy bemutassanak néhány rafinált vagy épp nagyon is átlátszó, gazdasági vonatkozású április 1-jei tréfát, egészen jelenünkig bezárólag. Bármilyennek is ítélje meg azokat az utókor, az biztos, hogy amikor robbantak, tömegesen dőltek be azoknak ügyfelek, vásárlók, vagy épp gazdasági lapokból tájékozódó olvasók.
Az 1929-es nagy gazdasági válság előtt még volt idő és lehetőség tréfálkozni az egyébként nem erről híres tőzsdei világban. Az 1922-es ügy ugyanakkor megmutatja, hogy a piacot – minden közkeletű vélekedés ellenére is – legalább annyira az érzések és a benyomások, illetve ezek tömegessége mozgatja, mint a tények. Ebben az évben a Detroiti Értéktőzsdén egy új állomány debütált, „AFP” néven. A vásárlók hamar felkapták, a 6 dolláros nyitási ár – 1922-ben ez rendkívülinek számított – hamar 12 dollárra szaladt, majd némi esés után 8 dollárra állt be. Valójában senki nem tudta, mit vesz, bár sokan azt gyanították, valamiféle tűzvédelmi, biztonságtechnikai vállalatról lehet szó (az AFP lehet rövidítése az American Fire Protectionnak). Végül egy befektető a tőzsdefelügyeletnél kiderítette, hogy a papír egyáltalán nem az, aminek látszik, sőt, kereskedése szabályozatlan, lényegében illegális. A felügyeleti szerv széttárta a kezét, és közölte: a brókerek a saját zsebükre játszottak ilyenkor. Az AFP rövidítés így hamarosan az „April Fool Preferred” (kb. „április bolondjai előnyben”) áthallással lett híres, a hamis tőzsdei ügyletet elindító személyazonossága pedig soha nem derült ki.
Hihetetlen, de 1980-ban tömegesen dőltek be a dánok az egyik lapnak, és rohanták meg az ország nemzeti bankját abban a hitben, hogy 20 koronás bankjegyeik hamisak. Az ügy előzménye, hogy a jegybank 1980-ban új 20 koronás bankjegyet hozott forgalomba. A bankjegy egyik felén két veréb volt látható, de az egyik – látszólag – egylábú volt, legalábbis a tervező Gunnar Larsen úgy ábrázolta a madarakat, hogy összesen csak három lábuk látszott. Több se kellett a Roskilde Tidende nevű dán lapnak, és bejelentették, hogy a március 11-én kibocsátott bankjegyek mindegyike hamis, amin a verebeknek összesen három lábuk van. A jegybank hosszú ideig magyarázta rengeteg állampolgárnak azt, hogy feleslegesen akarják 20 koronásaikat beváltani „valódira”, merthogy a háromlábas változatok sem hamisak, hanem éppenséggel azok az eredetiek. 1990-ben aztán érmékkel váltották le a verebes címletet, amik kapcsán korábban sokan csak nehezen hitték el, hogy áprilisi tréfa áldozatai lettek.
Néha a legegyszerűbb megoldás a legjobb. 2011-ben a „Money” nevű online befektetési tanácsadó furcsa kísérletbe kezdett a brit macskatartóknál. A cég azt állította, bizonyos európai bírósági határozatok alapján, Anglia és Wales valamennyi macskatulajdonosának 40 font macskaadót kell fizetnie. S mivel valószínűleg a cégnél is érezték, hogy ezzel mind az adóhatóságnál, mind a macskatartóknál túllőhetnek a célon, úgy mutatták meg a jelét annak, hogy csak áprilisi tréfának szánják az üzenetet, hogy a felhívásban közölték: minden adófizető macskaigazolványt kap kedvence képével, és az adóhatóság igazolását arról, hogy rendben befizették a doromboló jószágokra kirótt sarcot.
A tekintélyes, komolykodó stílusáról ismert gazdasági lapról, a The Economistról kevesen képzelnék el, hogy hajlandó lenne egy áprilisi trfára. Egy évtizede mégis megtették. Azt állították, Londonban egy különleges élménypark nyílik „Econoland” néven, ahol „a témaparkok varázsa és a makrogazdaság izgalmassága találkozik”, és ahol „mindenkiből előbújik a gyerek”, még akkor is, ha a látványosság nem gyerekeknek ajánlott. A gyereklelkű tőzsdei gurukat viszont árfolyamrollerrel, az elszabaduló adósság horrorkamrájával csábították, és azzal, hogy a pénzügyi fantáziák földjén tehetnek meg mindent a gazdasági süllyedés megállításáért (a 2008-as gazdasági válság kirobbanása után egy évvel).
Indiában az egyik bútorgyártó, az Urban Ladder, áprilisi tréfaként szenior matractesztelőket keresett néhány éve. Az akkori állásajánlatukban olyan munkatárs jelentkezését várták, aki utálja, ha ki kell kelnie az ágyból és munkába indulnia. A cég szerint rengeteg ember vágyna egy olyan állás megkaparintására, amelyhez a munkakört leginkább a „különböző feltételek között való alvás szakértője” szóösszetétellel lehetne megnevezni. Arról nincs információ, hány önéletrajzot kapott a cég.
Nincs olyan ember, aki ne szeretne banki betétjei után magas kamatot kapni, különösen úgy, hogy ezek mértéke évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat. Nem csoda, hogy amikor két évtizede a londoni Sunday Telegraph egy magas kamatot adó ZEBRA (Zero Energy Best Rate Account) megtakarítási bankszámláról írt, a britek tömegesen kezdtek érdeklődni a lehetőség iránt. A lap szerint az ajánlat a Loof Lirpa nevű magyar nagybank brit leányvállalatához köthető, és a magas kamat egy különösen ügyes elegynek köszönhető, melyben az ügyfelek pénze „járműipari befektetésekben, swapállományokban, opciós ajánlatokban és tündérekben” van. A lap később közölte: rengeteg hívást kaptak érdeklődőktől, akiknek el kellett magyarázniuk, hogy a nem létező bank neve visszafele olvasva „April Fool”, azaz „április bolondja”.
Bár a tréfát Indiában sütötték el, az akár angol földön is megállta volna a helyét. 2016-ban az Ola, a személyszállító szolgáltatásokat gyűjtő applikáció mögött álló cég meghirdette, hogy különleges áprilisi ajánlatukban az „Ola-szobákban” olyan autók hívhatók házhoz potom pénzért, amikért cserébe az utas eltöltheti azokban az éjszakát. A néhány óra alatt a Twitter-megosztásoknak köszönhetően széles körben ismertté vált YouTube-videónak hála, rengetegen akartak élni az ajánlattal, amelynek keretében az autó egészen a küszöbig vitte volna az utasokat, vagy igény szerint egy választott reggelizőhelyre. A cég csak este árulta el, hogy a bombasztikus ajánlat tréfa volt.
A dollármilliárdosok között kétségkívül Elon Musk az, akinek Twitteren közzétett üzeneteinél egyre kevésbé lehet tudni, komolyan gondolja-e, amit ír, vagy csak bolondozik. Tavaly április 1-én például olyan üzenetekkel nyitott csatornáján, hogy néhány óra múlva fontos bejelentést tesz közzé, majd szemrebbenés nélkül kiposztolta, hogy a Tesla csődbe ment.
A nyilvánvalóan vagány tréfának gondolt bolondozás aztán meghozta eredményét: a cég értéke egy napra rá 5 százalékot zuhant, és bár másnap valamennyit visszaerősödött, Musknak így is keményen dolgoznia kellett a befektetőkkel azon, hogy ne hátráljanak ki mögüle otromba vicce miatt.
Európa egyik legnagyobb diszkont légitársasága, a Rynair, beszáll a holdversenybe, és 2035-ig elindítja turisajáratait az égitest felé. Ezzel a cég nem titkoltan Musk Space X és Richard Branson Virgin Galatic nevű cége nyomába kíván lépni, melyek magánvállalatokként ígérik azt, hogy hamarosan beindítják a hold körüli utazásokat. Fapados céggel, olcsó jegyáron a holdhoz? Bármennyire is jól hangzik az alaposan megírt, több prominens személyt megszólaltató cikk a The Telegraph oldalán, minden bizonnyal ez is április 1-jei tréfa. Erre utal az is, hogy semelyik másik meghatározó híroldalon nem jelent meg, pedig egy ilyen súlyú bejelentésnek a világ vezető médiumaiban a helye.
