Az Európai Bizottság legutóbbi, 2018. szeptember 11-ei tanulmánya szerint az adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – a 2012. évi 22 százalékról 13 százalékra csökkent 2016-ra. A 9 százalékpontos javuláshoz hozzájárultak a kormány áfacsalást visszaszorító intézkedései – jegyezte meg Izer Norbert.
Példaként említette az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (ekáer), amely a 2018. július 1-től bevezetett online számlával együtt még tovább csökkentheti az adóelkerülés mértékét.
A gazdaságfehérítő intézkedések ugyanis a korábbinál sokkal
részletesebb rálátást adnak a cégek tevékenységére:
hatékonyan leleplezik a gyanús ügyleteket, sőt segítenek abban is, hogy a céghálóba iktatott fiktív, úgynevezett eltűnő kereskedők is fennakadjanak az adóhivatal kockázatelemzőinek a rostáján – mondta az államtitkár. Az országhatárokat kihasználó adócsalók megfékezésének lényegi pontja a tagállami adóhatóságok közti kommunikáció és annak sebessége – emelte ki Izer Norbert.
Az áfacsalók azonosításához szükséges információk különböző országokban érhetőek el. A gyorsaságra azért van szükség, mert
egy-egy eltűnő kereskedő tevékenysége hivatalosan gyakran csak néhány hónapig tart,
ezért ha nem cselekszik gyorsan a megkárosított állam adóhivatala, akkor az adóhiányt lehetetlen behajtania. Az eltűnő kereskedő ugyanis egyáltalán nem fizeti meg az áfát – magyarázta az államtitkár.
Izer Norbert szerint a magyar innovatív megoldások azon túl, hogy kiszűrik a csalárd adózókat, segíthetnek abban is, hogy rövid időn belül Magyarországon is 10 százalék alá csökkenjen az adóelkerülés mértéke.
Ahhoz viszont, hogy az adórés az egész Európai Unió területén egységesen és nagymértékben csökkenhessen, a nemzetközi szintű összefogás szükséges – szögezte le Izer Norbert.
Elmondta, hogy Magyarország részt vesz a szervezett áfacsalásokkal kapcsolatos információk hatékony megosztásában az EU-s adóhatóságok között. Az együttműködés keretében a Pénzügyminisztérium az adóhivatallal együtt dolgozik azokon az informatikai és egyéb fejlesztéseken, amelyek célja a kockázatos hálózatok lehető leggyorsabb beazonosítása Európa-szerte.