New York állam két nagyon különböző részből áll. Az egyik oldalon ott van New York City és vonzáskörzete, amely egy hatalmas metropolisz és a világgazdaság egyik központja. Ráadásul olyannyira sűrűn lakott területről van szó, hogy a teljes lakosság nagyjából fele mindössze néhány kis szigeten koncentrálódik. Ezzel szemben az állam északabbi része (Upstate New York) egy sokkal vidékiesebb hangulatú és sokkal kevésbé sűrűn lakott terület – sokkal gyengébb gazdasági teljesítménnyel.
New York City azonban úgy számít a világ egyik leggazdagabb városának, hogy közben ide tartozik az állam legszegényebb térsége is (Bronx County). Noha New York neve a világon mindenki számára ismert, van néhány olyan lenyűgöző gazdasági adat, melyet valószínűleg sokkal kevesebben tudnak.
Természetesen nem területi, hanem gazdasági vonatkozásban. New York állam gazdasági kibocsátása ugyanis majdnem eléri Kanada összesített gazdasági teljesítményét. Külön érdekesség, hogy New York külföldre irányuló exportjának jelentős része Kanadába megy.
Ha egyébként New York állam önálló ország lenne, akkor a világ 11. legnagyobb gazdaságával rendelkezne, és éppen Dél-Korea és Kanada között állna.
A számítások szerint New York állam GDP-je 2017-ben meghaladta az 1500 milliárd dollárt. Azonban 2035-re a várakozások szerint New York City önmagában elérheti a 2500 milliárd dolláros GDP-t.
Amennyiben ez bekövetkezik, akkor New York City maga mögött hagyná Tokiót, amely jelenleg a világ leggazdagabb városának számít.
Mivel New York City a világ egyik pénzügyi központja, és itt található a Wall Street, talán nem is olyan meglepő, hogy a város messze vezeti a milliárdos lakosok listáját.
New York Cityben összesen 103 olyan ember él, akinek a vagyona eléri az 1 milliárd dollárt, ezzel pedig az amerikai város maga mögé szorítja Hongkongot (93), San Franciscót (74), valamint Moszkvát (69) és Londont (62) is.
Az Egyesült Államok teljes területét nézve, New York állam mindössze 1 százalékot tesz ki az USA földterületéből. Ez igen alacsony arányszám, azonban a térség így is el tudja érni, hogy 8 százalékot adjon a világ legnagyobb gazdaságának teljes GDP-jéből.
Mindeközben New York City munkanélküliségi rátája 2018-ban soha nem látott mélypontra csökkent. A tavalyi utolsó negyedévben elért történelmi mélység mindössze 4 százalékos volt.
New York Cityt gyakran csak a Nagy Almaként (Big Apple) emlegetik, de azt talán kevesebben tudják, hogy New York állam északi része valóban nagyon híres az almatermesztéséről. Olyannyira, hogy New York állam ezzel az ország második legnagyobb almatermesztő térsége – Washington állam után. New Yorkban összesen 700 gyümölcsösön évi 29,5 millió véka almát termesztenek, és egy vékában nagyjából 125 alma van. Ez napi egy almával látna el 10 102 739 embert.
Bár almában New York csak az USA második legerősebb állama, joghurtban minden más térséget lenyom az Egyesült Államokban. Pontosabban nem csupán joghurtban, de a legtöbb tejtermékben is. Az sem hátrány egyébként, hogy az államban van a székhelye a Chobani nevű népszerű görög joghurtot gyártó vállalatnak.
Lehet, hogy New York tejtermékben verhetetlen, azonban mégsem a joghurt az állam legerősebb exportcikke. Ha összértékben számolunk, akkor a vezető exporttermék a gyémánt, amely csak tavaly több mint 13 milliárd dollárt hozott az államnak.
A gyémántot olyan luxuscikkek követik, mint a festmények, az ékszerek, az arany, a rubin, valamint a szobrok. Ezzel egyértelműen elmondható, hogy az értékeket tekintve New York állam kiemelkedő szerepet tölt be a luxuscikkek nemzetközi piacán.
Bár Manhattan híres a drága ingatlanairól, van egy lakás, amely országos szinten is mindent visz. Amikor a milliárdos hedge fund befektető, Ken Griffin 2014-ben 238 millió dollárért megvette a Central Parkban található, több mint 2000 négyzetméteres penthouse lakását, akkor ez lett az Egyesült Államok legdrágább otthona.
Összevetésképpen, ez az ár 180-szor haladja meg az egyébként sem olcsó Manhattan 1,322 millió dolláros átlagos lakásárát.