Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) július 1-jén indul Magyarországon. Az átutalásokban nem lesz technológiai változás, azok pontosan ugyanúgy működnek majd az ügyfelek szempontjából, mint eddig, azzal a különbséggel, hogy a küldött pénzek 5 másodpercen belül átkerülnek majd a kedvezményezett bankszámlájára 7x24 órában.
Az AFR azonban hoz valami teljesen mást is. Azzal, hogy az átutalás azonnal megtörténik, kimondva-kimondatlanul
ezzel az azonnali fizetésekben eddig egyeduralkodó bankkártya versenytársa jön létre.
A várakozások szerint a mobiltelefon lesz az, amivel az ügyfél fizethet majd a kereskedőknél, a technológia pedig az lesz, aminek többször megásták már a sírját, de mindig csak megerősödött tőle: a QR-kód.
A QR-kódot a fizetni kívánó ügyfél beszkenneli majd a mobiltelefonja kamerájával, és ezzel elindítja a fizetést egy mobilalkalmazás vagy webes applikáció segítségével.
Ezzel a módszerrel a pénz azonnal a kereskedő bankszámlájára kerül, az ügyfél pedig ugyanúgy távozhat a megvásárolt áruval, mintha bankkártyával fizetett volna.
De vajon a korai befogadókon kívül ki lesz az, aki otthagyja majd a bankkártyát, hogy az AFR rendszerrel fizessen? - tehetnénk fel a kérdést, hiszen rengeteg mobilfizetési megoldást láttunk már, amely érdektelenség miatt bukott el Magyarországon. Arról nem is szólva, hogy az AFR rendszer fizetésre történő használatához egy új infrastruktúra kiépítése is szükséges.
Pedig a QR-kód bevezetése nem lehetetlen vállalkozás.
Kínában az így lebonyolított vásárlások értéke meghaladta a 12 ezer milliárd dollárt. Az Alipay és a WeChat 92 százalékát adják e forgalomnak. Előbbit 870 millióan, utóbbit 902 millióan használják naponta
– mondta Veszer Zoltán, a BlockBen ázsiai piacokért felelős szakértője. „Világszerte 2016-ban 482 milliárd, nem készpénzes tranzakció történt, az eddig jellemző évi 10 százalékos növekedési arány pedig két éven belül duplájára nő a mobilfizetés elterjedésének köszönhetően. Különösen az Egyesült Államokban és Ázsiában kedvelt a technológia, de például a norvégok 42 százaléka is rendelkezik valamilyen digitális pénztárcával. Az éttermek, szupermarketek, mozik, taxik a legnépszerűbb mobilfizetési helyek. A folyamatnak újabb lökést adhat az elemző szerint, hogy a Google Pay is a peer-to-peer fizetési megoldáson dolgozik, amely lehetővé teszi majd a felhasználóinak, hogy egy QR-kód beolvasásával küldjenek pénzt egy másik felhasználónak.
Mi az a QR-kód?
A QR (Quick Response, azaz gyors válasz) kód, melyet magyarul pontkódnak is hívnak, egy kis négyzetben elhelyezett digitális jeleket (fekete-fehér pontokat) takar, amivel mintába kódolják a szükséges információkat (leginkább webcímet, de akár fizetési információt is), melyet a leolvasó szkenner értelmezni tud. A QR-kódot 1994-ben a japán Toyota egyik leányvállalata, a Denso Wave fejlesztette ki, de nem ért el áttörést mindaddig, míg az embereknek kamerás mobiltelefonjuk nem lett. A kamerával ugyanis le tudták olvasni a kódot, a rajtuk futó mobilalkalmazás pedig kikódolta a QR-kódba rejtett információt, így kikerülve a fáradságos begépeléseket vagy szkenneléseket és azok karakterfelismerését, így egyből képes volt meghívni például a QR-kódba rejtett webcímet.
Magyarországon a mára megszűnt Mastercard Mobile mobilalkalmazás vezette be a QR-kódos fizetést 2011. november 1-jén, később az utcai plakátokon elindult a G'Roby üzletlánc QR-kódos kampánya, sőt kisvártatva már a Vöröskeresztet is lehetett támogatni QR-kódos fizetéssel.
2012-ben indult az iCsekk mobilalkalmazás, mely a 2010-ben a hazai postai csekkeken elindult QR-kód feltüntetést használta ki a fizetés leegyszerűsítésére - a QR-kód a megszemélyesített csekkeken 2015-ben kötelezővé is vált. Az OTP Bank is összegyűjtött néhány elfogadóhelyet, ahol QR-kóddal lehet fizetni az OTPay mobilalkalmazásban.
A QR-kód hazai történetéhez tartozik egy világszerte használható magyar találmány Inotay Balázstól, ez pedig a mozgó QR-kód, melyet 2013. október 6-án Ázsiában mutattak be. Ebbe már akár egy komplett, fotóval ellátott bérlet, személyigazolvány vagy útlevél, illetve bármilyen biometrikus azonosító adatai is beleférnek.
A mobilfizetésen belül azonban nem csak a QR-kód, hanem a vonalkód alapú tranzakciók vagy épp
a mobiltelefonokban is egyre inkább megjelenő NFC chippel történő mobilfizetés is alternatíva lehet,
bár az AFR rendszer az induláskor nem ebbe az irányba fog menni. Az NFC-s megoldás végeredményben ugyanolyan adatátviteli szabvány, mint például a Bluetooth, de jelenleg csak bankkártyához kapcsolt fizetési megoldás létezik ebben a technológiában. A piacon azonban várhatóak olyan új megoldások, amelyeknek köszönhetően a kereskedői terminál és a pénztárcaszolgáltató direktben összeköthető, így csökkenthető a fizetésben részt vevő köztes kiszolgálók száma és a fizetendő jutalékok, díjak is alacsonyabbak lehetnek. Ez a kereskedői oldalon különösen a kisvállalkozásoknak lehet vonzó. A felhasználóknak pedig csupán egy telefon vagy egy okosóra is elég a fizetéshez.