A digitális rendetlenségbe beletartoznak mindazok a fájlok, dokumentumok és adatok, amelyeknek tárolására, hozzáféréseik engedélyezésére a cég nem lát rá, vagy nem gyakorol felette ellenőrzést.
Mindez biztonsági kockázattá válik, amikor fontolóra vesszük, hogy az alkalmazottak 72 százaléka személyesen azonosítható vagy érzékeny információkat tárol a munkahelyi dokumentumaiban, ami nyilvánosságra kerülésekor reputációs, illetve pénzügyi kárt okozhat a vállalkozásnak, alkalmazottainak vagy ügyfeleinek - írja a vállalat értékelésében.
A digitális rendetlenség megszüntetése kihívást jelent a vállalatok számára, és ebben az egyik legfontosabb lépés, hogy átlássák, ki a felelős mindezért. Az alkalmazottak közel háromnegyede (71 százalék) úgy gondolja, hogy nem nekik maguknak, hanem inkább a cég vezetőinek, az IT vagy a biztonsági csoportnak kellene biztosítania megfelelő hozzáférési jogokat az emailekhez, fájlokhoz és dokumentumokhoz.
A probléma az, hogy amíg az alkalmazottak számára az IT és biztonsági csoportok adják a fájlokhoz és a mappákhoz a hozzáféréseket, addig a folyamatban emberi hiba is előfordulhat. Például véletlenül vagy szándékosan, a beosztottak a kollégáiknak vagy külsősöknek hozzáférést adhatnak vagy kikerülhetik az IT adminisztrátort új együttműködési eszközökkel.
Azok az alkalmazottak, akik egyidőben többszörösen hoznak létre vagy dolgoznak együtt dokumentumokon, felelősek a digitális rendetlenség kialakulásáért.
A jelentés azt állapította meg, hogy az alkalmazottaknak a digitális rendetlenség előidézéshez hasonló mindennapi szokásaik is vannak.
Az emberek többsége ugyanúgy tart rendet a hűtőjében, mint a digitális életében.
A szabadságuk előtt a hűtőjük tartalmát átválogatók 88 százaléka a munkafájljait is rendbe sorolja.
Ugyanakkor a felmérésben részt vevők 95 százaléka, aki a hűtőjét rendezettnek találta, ugyanezt mondta a munkahelyi digitális életéről is.
"Az exponenciálisan növekvő adatmennyiségek miatt a vállalati vezetőknek oda kell figyelniük a digitális rendetlenségre és az abból származó potenciális kockázatra." – mondta Maxim Frolov a Kaspersky Lab globális értékesítésért felelős alelnöke. "Persze a rendezett hűtők nem garantálják a biztonsági incidensek elleni védelmet, de hasonló szemléletmód kialakítása a digitális anyagaink rendben tartására vonatkozóan ellenállóbbá tesz a kiberfenyegetésekkel szemben. Az alkalmazottaknak oktatásban kell részesülniük arról, hogy hogyan kezeljék és tartsák biztonságban digitális állományaikat egyszerűsített módon" - tette hozzá.
A digitális káosz elkerülése érdekében a vállalat azt javasolja, a cégek tartsanak oktatást a munkavállalóiknak a mindennapi munkához szükséges készségekről, és rendszeresen emlékeztessék a munkavállalókat a kiberbiztonsági szabályok betartására, hogy azok ne merüljenek feledésbe, akár az irodában elhelyezett plakátok segítségével. Érdemes másolatot készíteni a legfontosabb adatállományokról a vállalati információk biztonsága érdekében. Az IT berendezéseket és alkalmazásokat rendszeresen frissítsék, hogy a sérülékenységet elkerüljék.
A Kaspersky Lab a OnePoll kutatásra szakosodott céget bízta meg azzal, hogy mérjen fel 7000, irodai munkáját számítógéppel végző felnőtt alkalmazottat 2018. december és 2019. január között az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Olaszországban, Brazíliában, Kínában, Mexikóban, Japánban, Malajziában, Dél-Afrikában, Oroszországban és Törökországban.