A politikus két kiemelt jelentőségű mezőgazdasági fejlesztés átadásán vett részt a vajdasági városban. A beruházások a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében valósultak meg.
A két ország között soha nem volt olyan jó a politikai kapcsolat, mint most, és ez lehetővé teszi, hogy a magyar kormány szerepvállalásával
magyar vállalatok, magyar gazdálkodók beruházásokat hozzanak létre Szerbiában
– mondta Szijjártó Péter a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. topolyai logisztikai központjának átadásakor.
Ma már nem is annyira az újonnan létrejövő munkahelyek száma számít, hanem sokkal inkább a beruházások technológiai színvonala. Évről évre több beruházás érkezik Magyarországra, és újabbnál újabb rekordokat dönt az ország.
Az elmúlt években folyamatosan az Európai Unió gazdasági növekedésének átlagát megközelítve, majd azt meghaladva tudott fejlődni a magyar gazdaság – hangsúlyozta.
„Ez azt a helyzetet eredményezte, hogy egyre nőtt a magyar vállalatok száma, amelyek képesek arra, hogy a határainkon túl is beruházásokat hozzanak létre, piaci pozíciókat építsenek fel és növeljék azokat,
és képesek arra is, hogy a határon túlról megszerzett bevételből és nyereségből egyre több forrást fordítsanak az anyaország gazdasági fejlesztésére.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az ilyen cégek a tipikus magyar üzletágakból kerülnek ki, így nem meglepő, hogy egy mezőgazdasági gépipari vállalat erősödött meg annyira, hogy a határon túl tud beruházni.
A jövőben a magyar gazdaság növekedésének egyik legfőbb összetevője az lesz, hogy a magyar vállalatok külföldi befektetéseiből fakadóan a magyar gazdaság újabb növekedési forrásokhoz jut.
Ezért is támogatja a magyar kormány magyar vállalatok külföldi befektetéseit – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány elfogadott egy stratégiát, amelynek első lépcsőjeként 10 milliárd forint támogatási keretet állítottak fel a Szerbiában beruházó magyar vállalatok számára.
Ma a gazdaság fejlődése a mindennapi innovációra épül – szögezte le Szijjártó Péter. A KITE Zrt. pedig folyamatosan komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a legmodernebb technológiát használja – tette hozzá, Magyarország legnagyobb és egyben legsikeresebb agrárintegrátori vállalkozásának nevezve a céget.
A takarmánygyártó Gebi Kft. topolyai telephelyének átadása a külgazdasági és külügyminiszter szerint Kárpát-medencei sikertörténet, amely
megmutatja az új Közép-Európa erejét, amely a növekedés motorjává vált,
és amely végre erőforrásként tekint a nemzeti közösségekre, és nem konfliktusok forrásaként.
Az anyaország az utóbbi években megerősödött, már nem a probléma, hanem a megoldás része az Európai Unióban. Ezzel lehetővé vált a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékű támogatása, Magyarország biztosítani tudja azt, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön érvényesüljenek – mondta a miniszter.
2016-ban elsőként a Kárpát-medencében megindítottuk a gazdaságfejlesztési programot, amely azóta is minta a többi ilyen program számára.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program elmúlt három esztendeje igazi sikertörténet – mondta. 2016 és 2019 között
10 426 pályázatot támogattak összesen 38,3 milliárd forinttal,
ami 75,4 milliárd forint összértékű beruházás megvalósulását eredményezte a Vajdaságban.
Megbecsülés jár Szerbia kormányának, amely a kezdettől fogva felismerte, hogy ezek a beruházások pont ugyanannyira erősítik Szerbiát, mint Magyarországot – fogalmazott a miniszter.
A két ország közötti jó kapcsolat látszik a gazdaság más területein is, 2018-ban kereskedelmi rekord született,
a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta az 1,6 milliárd eurót, és 2019 első két hónapjában is 9 százalékos volt a növekedés.
Szijjártó Péter szerint a Szerbiában élő magyar kisebbségre Magyarország és Szerbia is úgy tekint, mint összekötő kapocsra. Szerbia és Magyarország vezetői is felismerték, hogy együtt többre vagyunk képesek, mint külön – fogalmazott a politikus.
A magyar kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjára
Magyarország kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget.
A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.