Akárhányszor kisemmizték, mindig talpra állt

Ezen a héten százötven éve, hogy 1869 májusában megszületett Johann Jacobs német üzletember, a "kávékirály". Életét két világháború tépázta meg, mégis újra fel tudott állni, akárhányszor kisemmizték. Halálakor pedig egy olyan céget hagyott utódaira, amely Németországban és Nyugat-Európában is piacvezető volt.

Johann Jacobs Bréma környékén, Borgfeldben született egy parasztcsaládban, anyját kétévesen vesztette el. Kisebbik fiú lévén esélye sem volt arra, hogy örököljön apja után, ezért a kivándorlást fontolgatta az Egyesült Államokba, mint a 19. század végén számos európai társa. De nagybátyja azt írta neki az Atlanti-óceán túloldaláról: "Rossz idők járnak most, várj, amíg jobb lesz." Így végül mégis szakmunkás segédnek szegődött egy gyarmatáru-kereskedésbe Brémában.

Itt derült ki, hogy remek orra van a kávé minősítésére és pörkölésére.

A kávé akkoriban luxuscikknek számított. Mihelyst kitanulta a kereskedelem fogásait, és megszerezte a cégvezetői képesítést, azonnal felmondott, és önálló vállalkozásba fogott a húszas évei közepén. 1895 januárjában a brémai Domshof utca 18-ban megnyitotta boltját, amelynek ajtaja fölött ez állt: "Kávé-, tea-, kakaó-, csokoládé- és piskótaszaküzlet", hirdetése pedig így szólt: „kifogástalan áru, megfizethető áron".

Az üzlet kezdetben rosszul ment, Jacobs ezen úgy segített, hogy forgalmasabb helyre költözött át. Viszont ez a bolt meg alig látszott az utcáról, így

akkoriban forradalmi módon reklámkampányba kezdett.

A hasznot visszaforgatva 1907-ben megépítette első pörkölőüzemét a hátsó udvarban. Ekkor bukkantak fel a „Jacobs Kaffee" feliratú teherautók, kezdetben Brémában, később már a városon kívül is, eljutva végül a tengerjáró hajókra is, az észak-német Llyodt hajózási társaság jóvoltából.

Johann Jacobs fényképe a múlt század elejéről Forrás: Origo

A vásárlók addig odahaza a kályhán pirították kávéjukat, vagy be kellett érniük a bérpörkölők hullámzó minőségű termékeivel. Jacobs így viszont garantálni tudta kávéinak különleges aromáját.

A Jacobs védjegyet 1913 októberében jegyezték be a német Birodalmi Szabadalmi Hivatalnál.

Házhozszállítást is vállalt: naponta négyszer, tizenegy fajta kávét kézbesítettek a kifutófiúk, mérsékeltnek mondható áron.

Az első világháború alatt készleteit elkobozták, ő maga csak úgy maradt a felszínen, hogy betegek számára árult alapvető élelmezési cikkeket, például rizst és cukrot.

Az "ipart" 1920-ban kezdte újra, de még most sem gazdagodott meg: a vesztes háború és a jóvátételek terheit nyögő Németországban a behozott kávéért devizában kellett fizetnie, de a vevőktől csak értéktelen papírbankókat kapott. Az üzlet csak 1923-tól, a pénzreform után indult be, amikor felélesztette a házhozszállítást, és terjeszkedni kezdett. 1926-ban alapította meg a Jacobs és Társa nevű vállalatot, gyermeke nem lévén Amerikát megjárt unokatestvérét, Waltert vette be üzlettársnak, aki hozta az Egyesült Államokban szerzett marketingtapasztalatait.

Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválságból ismét csak a szolgáltatásokat fejlesztve lábaltak ki. A házhozszállítást továbbra is teherautóval végezték, az amerikai reklám- és értékesítési gyakorlatból okulva

luxuscsomagolásban dobták piacra a "Jacobs Bremen Qualitäts-Kaffee"-t, és bőszen hirdettek a lapokban.

A kampánynak és a folyamatosan magas minőségnek köszönhetően a harmincas évek végén a Jacobs a kétezer német kávépörkölő közül a négy legnagyobb közé küzdötte fel magát. Miközben a Jacobs kávémárka lett, a hadigazdaságra átállás közepette először korlátozták, majd megállították a kereskedést 1939 szeptemberében a második világháború kitörésekor.

Jacobsot a második világháború másodszor is "lenullázta". Készleteit ismét elkobozták, kényszerből át kellett térnie az árpakávéra és a teára, cégének épületét lebombázták, hálózata romokban hevert, munkatársi gárdája megtizedelődött. A Német Szövetségi Köztársaság létrejötte után mégis gyorsan talpra állt.

A háború végén Jacobs kezdetben egyfajta kávéutánzatot készített cukorrépából, cikóriából és gabonafélékből. Valódi kávét ugyanis csak 1948-ban lehetett újra szabadon vásárolni.

Johann Jacobs üzleti karrierjét két világháború is felszántotta, de példás kitartása árán ma is ihatjuk a finom Jacobs kávét Forrás: Shutterstock

Üzletét 1950-ben nyitotta meg újra Brémában. Az új szlogennel - "Jacobs kávé... csodálatos" - az újságok mellett a rádióban is naponta találkozott a közönség.

A kávémárka évekig harcolt a rivális Tchibóval a piacvezető szerepért.

A Jacobs kávé forgalma sokszorosára nőtt, az alkalmazottak száma pedig több ezerre duzzadt.

A kávébáró a német és az európai piacon is vezető szerepet élvező céget hagyott utódaira, amikor 1958. február 21-én, nyolcvannyolc éves korában Brémában meghalt. Emlékét őrzi Zürichben a Johann Jacobs Múzeum, amely a kávé történetével, kulturális, szociológiai és politikai aspektusaival foglalkozik. Manapság a vállalat már nincs családi tulajdonban. Magyarországon 1993-ban kezdődött meg a Jacobs kávé forgalmazása, rajongói szemes, őrölt formában, kapszulás és instant változatban is fogyaszthatják.

Forrás: MTI, Westdeutscher Rundfunk